Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

III. Az országhatáron kívül

Arra határozottan emlékszem, hogy bár szerelvényünk sokszor megállt és vesztegelt, utazásunk egész ideje alatt az őrség csak egy alkalommal nyitotta ránk vagonunk tolóajtaját. Utólag rekonstruálva az eseményt, erre valószínűleg a cseh-német határon, Bad-Schandau vasútállomásán került sor, ahol a sínpárok egy völgyszoroson haladnak át. Mint beüvöltötték: azért, hogy a kocsikból a hullákat lökjük ki. Úgy látszik, nem akarták a birodalomba átvinni őket. Tény, hogy több vagonban megismétlődött a Nyíregyháza-Kassa-Birkenau közötti utazásunk tragikus részlete. Voltak, akik megőrültek, mások öngyilkosok lettek. Mindez azért is emlékezetes, mert itt alkalmi hullaszállítóink (akiknek elhunyt társainkat egy, a pályaudvaron álló teherautó nyitott platójára kellett feldobniuk) egy része, minden valószínűség szerint eleve öngyilkossági szándékkal, puszta kézzel támadt rá a vonatkíséretre. Kiabálás, lövöldözés, majd szaladgálás. Az ajtó közelében lévők elmondása szerint az egyik vagon fékezőfülkéjében elhelyezett géppuskás őr lőtte le társainkat. A vagonok tolóajtói anélkül záródtak újra ránk, hogy vizet vételezhettünk volna. Szállítmányunk június 2-án érkezett Buchenwaldba. A buchenwaldi archívum szerint e napon a tábor Zugang-ja Auschwitzból 1 013 (más adat szerint 1 000) fő, Dachauból 50 fő, Sachsenhausenból pedig 1 fő volt. A vonat elég hosszú hegymenet után fékezett, majd megállt. Reflektorok, vezényszavak. A tolóajtó kinyitásával szinte egyszerre egy fiatal SS-legény hatalmas farkaskutyával együtt ugrott be vagonunkba. Rauss! Rauss! (Kifelé, kifelé!) Kiugráltunk. Néhány sínpárból álló kis vasútállomás (inkább megálló) rakodórámpával és nagy, gót betűs felirattal: BUCHENWALD várt bennünket. Szerelvényünket két oldalt kutyás, géppisztolyos, botos SS-kötelék fogadta. Meglepetés, hogy itt csak néhány csíkos ruhás fogoly volt látható egy kétkerekű, oldalfal nélküli kézikocsi mellett. Mint kiderült, a vasútállomás ugyan a táboron kívül van, de az ún. nagy őrláncon belülre esik. Itt és most nincs az újonnan érkezőknek poggyásza, sőt szelektálás sincs. A távolban mindenütt erdő, közelebb földszintes, arrébb emeletes épületek és egy drótkerítéssel övezett tábor