Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)

Pongrácz Miklósné Clementis Erzsébet (1831 -1916): Napló

ja meg őtet meg nem fogta kezét, s biztosította a gyermekeknek a birtokot, ház építésre pedig Mamám adot ezer forintot, a bir­tok rám van írva még a gyermekek nagy korúk lesznek, s én sa­ját pénzemet kezemhez vehetem belőle, a házba van ezer ftom, elöb rűl pedig Mamám adot kétszáz osztrák forintot, melynek egy részét / házi szükségre költöttem, 110 ftot pedig szent Péte­rinél levő adóságot füzettem ki. Adja a jó Isten hogy sajátomat kezembe kaphassam hogy ha Isten éltet hogy öregeb kort ne le­gyek kéntelen gyermekeimnek terhére esni, leg aláb ruházat vé­gett. 900 fttól kedves Mamámnak kamatot tartozok fizetni. 1867be a jó Isten segítségivei fel építettük a lakházunkat , s ugyan ezen évbe meg történt / köztünk Samuval az osztály is. Magamra válaltam az Atyánknak és Zuzskának holtáig gondját viselni, s ő a Csehibe őt illető részt engedi nekünk használni és a lóherével vetet puszta szőlőt, mely az atyánk halála után őt illetendi. Ezen körülmény nagy változást idézett elő életünkbe, rabszolga népből szabadokká lettünk a mikor kevesebbünk let. Két ökrünk / maradt csak és Samutul borjából két üsző, de Isten kegyelméből reméltem hogy majd nevelünk magunknak s a mink ezentúl lesz senki se mondja rá ez minden enyém meny­nyetek egy út le más föl. Minden dolgunknak kezdéssé mellett Istentől kértünk segélyt s az Úr Isten meg mutatta hogy ő most is képes csodákat tenni gyermekeivel kik őtet híják segélyül. Ve­lünk sokszor tet csodát, birtokot biztosítót, / házat épitet, még épségem is ez a véghetetlen kincs koczkára volt téve. Vagy 8 év ólta egy ki növés foltonossan nőtt a czombomon. Még 873. év ápril napján negyedfél fontnyi tömegbe Varga Ferencz orvos jó rokon kit a jó Isten áldjon élte fogytáig szerencséssen levágta, 10 hét alat tökéletessen be gyógyult s most hála a jó Istennek, is­mét ép és egéséges vagyok. 872dik év be kedves jó Mari Ninkám Plachi Lajosnő bevégez- / te sok szenvedessek közt töltőt életét. Én valódi édes anyát vesztettem benne adjon a jó Isten örök nyugalmat és békét zaklatot lelkének s áldást poraira. Szinte 872dik év utolsó napján volt esküvője Marikámnak Algőver Mihállyal a jó Isten segíttse boldogíttsa leg szebb áldássával őket. ­873. évben nyárba dühöngöt a kolera vész ennek áldo­zata let a mi Zsuszkánk is béke poraira. Falunkba húszon hatan haltak meg. 873. sze p t. 18kán születet Marikámnak fia Andor a jó Is­ten vezérellye egész élte folytáig. Marikám szegény gyengélke­dő s Andorka is sokat aggódok miatta. 874. okt. volt esküvője Kálmán testvéremnek Rosznáki Herminkével , a jó Isten áldássá legyen vélek. Zsi gánk kis G yulá­ja születet nov. 873dik évben . Isten legyen vezére. ­Margócsy Gyula és Emka leányom esküvője 876. szept. 19kén ál­dás kisérje léptüket.

Next

/
Thumbnails
Contents