Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)

Pongrácz Miklósné Clementis Erzsébet (1831 -1916): Napló

is malomba voltam, pedig azt mondják, hogy az rosszat jelent. / Megint ollyan szorongva kell azt a Laszkárit várni. Menyei szent Atyám. A Tündérért 105 forintot adogattak, de az a mamlasz András (a kerülő) nem adta oda, Miklós pedig akkor nem volt ot. 19 Marcz Tózsefkor . 853. it voltak Daróczrul az öreg Bárdos, Edvárddal gyalog, mink pe­dig már ekkor el küldtük értük Czakó Jóskát, de nem találkoz­tak, azután a kocsiján Sófi is el jöt. Az ő lovai most rühbe van­nak, s valamennyi Daróczi lovak / annál fogva Daróczrul nem bocsájtanak más faluba lovakat. Este előtt el jöt két zsandár is és esső kezdet esni, ugy azután Edvard a zsandárokkal haza ment, Sófi pedig az Apjával it hált, reggel (azaz hétfőn) vitte haza Czakó Jóska. Miklós meg elment Apátfalvára, a vásárba hajtotta Tündért, de megint el nem adta. Húsvét vasárnapján 27 Marcz 853. álmodtam, hogy ollyan ganaj leves mocsolyába akartam be esni, azután Zsuzsi Ninka szabaditot ki, álmaimhoz hasonló agodalom- / ba vagyok töbnyire, ha el gondolom mennyi adóságunk van. Óh, Istenem, bocsásd meg bűnömet, azt mondja a szent irás hogy véteg búsulni a jövendő felül, de hogy ne agódnék én, mikor nem hogy ki vergődnénk, de mindég méllyebre sülyedünk az adó­ságba, igaz, hogy nagyon szükséges homikat vett most is Miklós, ugy mint brót van (?), nem kell erre a komisz Keviczkinére szo­rulni. Bizon, nagyon sokat kell illyen uj gazdáknál költeni, míg minden a leg szükségesebbeket be szereznék magoknak, s én semmi segítséget nem hozhattam Miklósnak, hogy is kívánhat­tam volna kedves szüleimtől mikor ők is / szegények. Óh Iste­nem! aki senkit el nem hagytál, végy kegyelmedbe bennünket is, segics ki nyomasztó helyzetünkbűi, a te véghetetlen hatal­mad képes csak rajtam segíteni. Szent Atyám, halgasd meg buz­gó könyörgésemet, Amen. Dél után elment Miklós Daróczra, csak éjfél után jött haza. Hétfőn . 28dik marcz 853. Reggel el ment az Atyánk és Miklós Daróczra, ot fognak ebédel­ni de délig Ománba is el mennek öntözködni Edvárdal. Nem so­kára a hogy el mentek, alig hogy fel öltözködtem s a szobát ki csinosítottuk, jöt Edvard ló háton, engem meg önteni. / Azt mondta a mieinkkel Darócz végin találkozott, nem soká mula­tót, sietet ő is utánok. Álmodtam az éjjel, hogy Laszkárinak jó izü marha hus levest főztem. Kedden . 29dik Marcz. Reggel el mentünk Ománba, Marikámat is el vittem, Bárdos Sofi velem jöt kocsin, a férfiak pedig gyalog mentek. Guldinyiné testvérje is ot van Kézsmárkról. Azolta mindég köhögött Maris­ kám az úton alkalmasint meg hűtötte magát mikor Ománba mentünk egész á p rilis vé géig. Kapót akkor ajándékokat, / az el­ ső virág , melyet Mariskám kezébe fogott a p ril 25. 1853.

Next

/
Thumbnails
Contents