Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)

Margócsy József (1837-1917) versgyűjteménye - Dalok

A' pápai menyecske Nem szól nappal csak estve Kitakar, betakar Tudja manó mit akar Szomszéd asszony kakasa Felugrott a' kapura, Azt kukurikolja Kacér az ő asszonya (K. Csapó Dániel gyűjteményében) Dana A losonczi utca Ki van festve Tele van diákkal Minden estve Sétál az utczákon Mint a' páva Mosolyog a szája A széplányra. Búra hajlik a' szomorú fűzága Búra hajlik az én éltem világa. Édes szülém váltig biztat, de tudom, Hogy a' nyarat által élni nem fogom. Rózsák között a' szomorú fűzága... Nem illem én ebbe a' vig világba. Mit ér látni a' jó kedvet én nekem Ha nem vidul búbánatos életem. Sír kell nekem, olyan sötét fekete A milyenre szivem a' bú festette... És bokrétás süveg helyet fejemhez Jöjjön inkább egy kiszáradt fakereszt. Virágot még síromra se hintsenek Nehogy csodát lássanak az emberek Bús szivemnek poraitól síromon Fekete lesz a' hófehér liliom.