Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)

Margócsy József (1837-1917) versgyűjteménye - Dalok

Nem lelsz jobb szivet Állandóbb hivet Dobog, dobog Ha láthat téged Akkor lesz szivemnek Kedve készen, A' midőn két hú szív Eggyé leszen. Leszen oly óra Mely fordul jóra Lelkem, kedvem Megjő egy szóra. Rólam hát kérlek Elnefelejtkezz A tied lehessek Ugy igyekezz. Csudalkozom, drága kincsem dolgodon Mással vagy már szerelemben jól tudom Csak hogy eddig szerettelek sajnálom Ha rá untál szerelmemre jól teszed Én nálamnál szebbet szeretsz van eszed. De nálamnál igazabbat nem talász Megmutatom, Hont vármegyét összejársz Nem lehet az mind igaz hív a' ki szép Mert hamis is lehet az eleven kép. A kit adtam jegyben gyűrűt add vissza Szivembe zárt álnok szivet ved vissza Elmentem én cserfa alá nyugodni Oda jött a' fülemile csacsogni Hozott nekem körme között irományt Melyben írja új szeretőm szándokát. Dana Hortobágyi pusztán fúj a' szél, fúj a' szél! Juhász-legény busán útrakél, útra kél! Hová lett a

1 nyája? eladta, eladta! Hová lett a' kedve? elhagyta, elhagyta.