Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)

A Pongrácz-versgyűjtemény

Szét oszlanak már asürü fellegek Isten hozzád kedves legény el megyek Élj boldogul a jó Isten áldjon meg Olykor olykor rólam is emlékez meg. Jár akis lyány virágos zöld mezőben Fehér kendő lobog piczi kezében Barna legény hej neindúljj utána Bánat virág virág zik anyomába. (vége) *** Dal Száraz ágon bús gerlicze turbékol Keresnék én szeretőt ha tudnék hol Levetném én a gyászruhát és a bút Vígan fonnék hom lokára koszorút Volt én nekem van is nekem virágom Lesem téptem, elsem hoztam debánom Messze vagyunk messze estünk egy mástól Te aDuna én pedig a Tiszán túl Ha benéz nél ablakomon egy estve Meg lát hat nád búbánatom lefestve Meg lát hat nád két halovány arczomat Meg lát hat nád, mint sóhajtok utánad. Más Eszt akerek pusztát járom én Eszt abarna kis lyánt várom én Eza barna kis lyány Viola, Én vagyok avigasztalója. Akert rózsáiban jártam én Eszt a barna legényt vártam én Ezabarna legény czédrusfa Én vagyok aviruló ága.