Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)

A Pongrácz-versgyűjtemény

Kitűnt az ő vitézsége Sok véres csatában Minden csapás egy halál volt Az elenség sorában Hej de míg ő küzdött vérzett Panna szíve másként érzett Tele volt az egész teste Fájdalmas sebekkel Midőn haza megérkezett Dobogó kebelei Hej de hűtlen szeretője Másai ment az esküvőre .#. Fris A mely leány sokat szeret Jámbor asszony ritkán lehet Nevezi az urát lónak Hol deresnek hol fakónak. Más Csendes este szálott le a pusztára, Elnémult a bodor tinók kolompja, Csak egyedül hangzik a bús furulya, A kisasszony az ablakról halgatja .#. Kün a pusztán juhász bojtár vagyok én, Ezer darabb marhát lovat őrzök én, A kisasszony ha ki jön a pusztára, Mosolyogva néz a Jancsi bojtárra. .#. Szépen legel a péterné gulyája, A kisasszony maga sétál utána, Már messziről kiáltja a gulásnak Tereld elé Jancsi szívem gulyádat .#. Lányom lányom lányomnak se mondalak Mint hogy sem egy gulyásnak aggyalak, Nem bánom én édes anyám tagaggy meg De a szívem csak Jancsiért reped meg. (vége) B. M.