Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
elöljárók és a városlakók között, feladatát a szokásjog mellett a főszolgabíró és a város rendelkezései is meghatározták. 295 A népesség számát és a település jogkedvezményeit tekintve korántsem egyszerű feladatokat 1753-tól a szarvasi átköltözőkkel együtt érkező tanítójuk, nemes Reguly Sándor intézte. Őt a nótáriusságban Potoczky László, Tainell János majd Dióssy György követte, míg 1780-ban meg nem érkezett Miskolczy Mátyás, aki majdnem egy fél évszázadon keresztül volt a város írásbeli ügyeinek intézője. 1794-ben 80 rénes forintot kapott, amit három év múlva felemeltek 20 forinttal. Emellé megillette egy szekér széna, két öl fa, egy sertés, majd később több-kevesebb bor is. 296 Jó munkáját elismerendő 1803-ban honoráriuma 300 forint lett. 297 1829. november 2-i halála után a közösség főjegyzői és senatori munkájának elismeréseként is nótáriusi hivatalviselésének 50. évfordulójának ünneplése helyett emléksírkövet állíttatott. 298 Az 1806-ban megalakult senatus nótáriusának nemes Dióssy Jánost választották. 299 Miskolczynak 1827-ben 48 évi hivatalviseléséért és jó munkájáért Nyíregyháza elöljárósága holta napjáig biztosított számára 100 rénes forintot és addigi járandóságát: hat köböl gabonát, három köböl búzát, két véka kását és két öl tűzifát. 300 A nótáriust illető sallárium az 1790-es évekig 80 rénes forint volt. Ezt 1793-ban 100, 1803-ban 300 forintra emelték. 1825-ben 200 konvenciós forintot, 12 köböl gabonát, 6 köböl búzát, 6 öl tűzifát és szállást kapott. 301 Az 1820-as évek végére megsokszorozódtak az írásbeli feladatok: egyrészt közel 17 ezer főre nőtt a lakosság száma, másrészt a megváltakozás során a közösség földesúri jogokkal bírva szervezte a bérelt pusztákra, tetemes kölcsönökre és haszonbérbe adási formákra is alapozott gazdálkodását. Mindezt áttekinteni, kézben tartani, felügyelni csak úgy lehetett, hogy a legapróbb részletekig szabályozták a gazdálkodás minden fázisát, írásban rögzítették a város társadalmi és gazdasági életében részt vevők jogait és kötelezettségeit, illetve mindenről pontos számadást vezettek. Ezen kívül el kellett látni az igazságszolgáltatással kapcsolatos írásbeli teendőket is. Az ingatlanok szabad adásvétele, az örökítés, az osztályegyezségek és osztályos perek, a büntetőbíráskodás, a passzusok, igazoló levelek kiadása, a hitelezőkkel, megyével, más városokkal folytatott élénk levelezés mind mind sok feladatot rótt az írásbeliség ügyintézőjére, a nótáriusra, aki ekkor már helyettese segítségével is nehezen birkózott a feladattal. így 1827-ben, amikor Miskolczy Mátyás helyébe új nótáriust választottak, megszervezték a jegyzői hivatalt, élén a főjegyzővel, helyettesével az aljegyzővel és segítőikkel, az írnokokkal. 1832-ben a fiskálist számvevői munkájában is segítő aljegyzőnek - miután a helybeli 295 A jegyző választásába a földesúr itt sem szólt bele. A jegyzőválasztásról lásd Csizmadia, 1976. 296 V. A. 102/k. 78/78. No. 1676. 3. 1806. 1797-ben 8 rénes forint értékben 60 icce bort kapott. 297 V. A. 103/a. 4/200. 1803:26. 298 V. A. 101. 2/2. No. 1892. 1829. 299 V.A. 102/k. 78/78. No. 1676. 1806. 300 V. A. 101. 2/2. No. 1436. 1827. 301 V.A. 101. 1/1. No. 887. 1825.
