Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

elöljárók és a városlakók között, feladatát a szokásjog mellett a főszolgabíró és a város rendelkezései is meghatározták. 295 A népesség számát és a település jogkedvezményeit tekintve korántsem egyszerű feladatokat 1753-tól a szarvasi átköltözőkkel együtt érkező tanítójuk, nemes Reguly Sándor intézte. Őt a nótáriusságban Potoczky László, Tainell János majd Dióssy György követte, míg 1780-ban meg nem érkezett Miskolczy Mátyás, aki majdnem egy fél év­századon keresztül volt a város írásbeli ügyeinek intézője. 1794-ben 80 rénes forintot kapott, amit három év múlva felemeltek 20 forinttal. Emellé megillette egy szekér széna, két öl fa, egy sertés, majd később több-kevesebb bor is. 296 Jó munkáját elismerendő 1803-ban honoráriuma 300 forint lett. 297 1829. november 2-i halála után a közösség fő­jegyzői és senatori munkájának elismeréseként is nótáriusi hivatalviselésének 50. évfor­dulójának ünneplése helyett emléksírkövet állíttatott. 298 Az 1806-ban megalakult sena­tus nótáriusának nemes Dióssy Jánost választották. 299 Miskolczynak 1827-ben 48 évi hivatalviseléséért és jó munkájáért Nyíregyháza elöljárósága holta napjáig biztosított számára 100 rénes forintot és addigi járandóságát: hat köböl gabonát, három köböl bú­zát, két véka kását és két öl tűzifát. 300 A nótáriust illető sallárium az 1790-es évekig 80 rénes forint volt. Ezt 1793-ban 100, 1803-ban 300 forintra emelték. 1825-ben 200 konvenciós forintot, 12 köböl gabonát, 6 köböl búzát, 6 öl tűzifát és szállást kapott. 301 Az 1820-as évek végére megsokszorozódtak az írásbeli feladatok: egyrészt közel 17 ezer főre nőtt a lakosság száma, másrészt a megváltakozás során a közösség földesúri jogokkal bírva szervezte a bérelt pusztákra, tetemes kölcsönökre és haszonbérbe adási formákra is alapozott gazdálkodását. Mindezt áttekinteni, kézben tartani, felügyelni csak úgy lehetett, hogy a legapróbb részletekig szabályozták a gazdálkodás minden fázisát, írásban rögzítették a város társadalmi és gazdasági életében részt vevők jogait és köte­lezettségeit, illetve mindenről pontos számadást vezettek. Ezen kívül el kellett látni az igazságszolgáltatással kapcsolatos írásbeli teendőket is. Az ingatlanok szabad adás­vétele, az örökítés, az osztályegyezségek és osztályos perek, a büntetőbíráskodás, a passzusok, igazoló levelek kiadása, a hitelezőkkel, megyével, más városokkal folytatott élénk levelezés mind mind sok feladatot rótt az írásbeliség ügyintézőjére, a nótáriusra, aki ekkor már helyettese segítségével is nehezen birkózott a feladattal. így 1827-ben, amikor Miskolczy Mátyás helyébe új nótáriust választottak, megszervezték a jegyzői hi­vatalt, élén a főjegyzővel, helyettesével az aljegyzővel és segítőikkel, az írnokokkal. 1832-ben a fiskálist számvevői munkájában is segítő aljegyzőnek - miután a helybeli 295 A jegyző választásába a földesúr itt sem szólt bele. A jegyzőválasztásról lásd Csizmadia, 1976. 296 V. A. 102/k. 78/78. No. 1676. 3. 1806. 1797-ben 8 rénes forint értékben 60 icce bort kapott. 297 V. A. 103/a. 4/200. 1803:26. 298 V. A. 101. 2/2. No. 1892. 1829. 299 V.A. 102/k. 78/78. No. 1676. 1806. 300 V. A. 101. 2/2. No. 1436. 1827. 301 V.A. 101. 1/1. No. 887. 1825.

Next

/
Thumbnails
Contents