Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

Sztruhár Károly visszautasította a felkérést - egy miskolci ügyvédet, Soltész Józsefet hívták meg. Felesketése után 200 pengő forintért és szállásért látta el az aljegyzői tiszt­séget úgy, hogy a hirdetmények kihirdetése Juhász Dániel írnok feladata lett. 302 1836-ban a főjegyző fizetése 500 váltóforint volt. Ezen kívül megillette még egy ser­tés, egy öl fa, egy szekér széna és 60 icce bor. Kisebb összegeket kapott pl. tanúesketé­sért, alperes ci tálasáért, végrendelet és úriszék elé terjesztendő irat készítéséért. Ha a m egy egy ül és re, Kallóba kellett kísérni a főbírót, a főjegyzőnek egy pengő napidíj, az al­jegyzőnek évi 5 pengő forint járt. A fő- és aljegyzőt ajánlás alapján a belső tanács nevezte ki. A külső és belső tanács, valamint a legöregebb polgárok előtt tett esküt. A jegyzői hivatalban nyáron reggel 7--12, délután 2-6 között dolgoztak, télen egy órával később kezdtek s végeztek. A főjegyző kötelességei közé tartozott a különböző haszonvételek kezelésére, bérlé­sére, a felvásárlási és eladási árakra vonatkozó határozásokat kérésre kiadni, a nyugtá­kat, bizonyságleveleket, szerződéseket a város irattárában őrizni, azokról bizonylatot, másolatot adni, a pénztárakat a kirendelt küldöttséggel félévente ellenőrizni, a hozott ha­tározatokról „rendes scontrót vinni". Az ingatlancserék során a főjegyző feladata volt, hogy az adózáshoz fontos tulajdo­nosváltozások, birtokátírások pontosan és időben megtörténjenek. Mindezek mellett fel­ügyelt a pusztai tartozások befizetésére is. Az 1837-es privilégiumlevél - amelynek értelmében a határozatlan időre kinevezett főjegyző „üléssel és vokssal" bíró tagja lett a választott közönségnek - meghatározta azt is, hogy a választott közönség által választassák és neveztessék ki a főjegyző, a lajtro­mozó és a két írnok. Az aljegyző állította ki az útileveleket és a passzusokat, 303 az írnokok a főbírói szék és a tanács előtti perek idéző leveleinek kiadásáért feleltek, amiért levelenként hat pengő krajcárt kaptak. 304 Bár 1837-ben 100 pengő forint fizetéssel egy második írnoki hivatalt is felállítot­tak, 305 a két tanács olyan sok adminisztrációval járt, hogy az írnokok módfelett elfoglal­tak voltak, „ élelmöknek egyébként is keresésére üres idejekfel nem maradhat, s eszerint élelmökre nézve ők is egyedül az írnoki hivatal után reményhető jövedelemre szorítván, ebből azonban a közelebbi esztendőkben tett tapasztalások szerint ki nem jöhetnek, ez okból eddigi fizetéseiknek megjavításáért ők is esedeznek. " Ezután az ingatlancserék so­rán 36 pengő krajcár és 12 krajcár ún. beíratási díj illette őket. Ezen kívül évenként két köböl búzából, négy köböl gabonából és két öl tűzifából álló írnoki deputátumot is kaptak. A két írnok fizetése három évre készpénzben negyven pengőforinttal is javítta­tott. 306 302 V.A. 101. 5/5. No. 3055. 1832. 303 V.A. 102/a. 9/89. No. 19. 1838. 304 V.A. 101. 15/15. No. 670/4. 1841 305 V. A. 101. 11/11. No. 2850. 1837. 306 V. A. 101. 13/13. No. 42. 1839.

Next

/
Thumbnails
Contents