Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

30 váltókrajcár illette őket csupán, valamint az a lehetőség, hogy a város által bérelt te­rületekből árendálhattak. 277 Abban az esetben, ha éjszaka olyan kódorgót kísértek a fog­házba, aki pénzbüntetéssel volt sújtható, a bírság összegét az utcakapitánynak adták. 278 1836-ban a város mind a négy negyedéből két-két utcakapitányt, valamint őket irá­nyító főutcakapitányt választottak. 279 Ebben az évben már az titcahadnagyoknak a ti­zenharmadosi feladatokat is el kellett látniuk. 280 Ezt a tisztségösszevonást a sikeres pró­ba láttán 1843-ban újra megerősítették, de ekkor már a várost 13 részre osztották. 281 A tizenharmadosi tisztséget ellátók leginkább a város által kivetett pénzeket kellett, hogy a lakosoktól beszedjék: így a tüzikármentesítési pénzt, az őri pénztárba befizetendőket, valamint a város által vásárolt bika tartási költségeit. 282 A beszedett őri pénznél minden száz forint után hat forint jutalom illette őket. A beszedett összegekről vezetett elszámo­lásukat a főjegyző ellenőrizte. 1846-ban az e tisztséget viselők 2 hold kölesföldet kap­tak 2 évi használatra. 283 e/ Tizedes Már az újratelepítés évében is választottak lovas tizedeseket, sajnos a nevüket a forrá­sok nem őrizték meg. Feladatuk az volt, hogy a városban a felügyeletük alá tartozó kör­zetben a közrendre ügyeljenek, illetve az elöljárók által fontosnak tartott információkat közvetítsék, távolabbra a leveleket kézbesítsék. A városban idézéseket kézbesítő tizedes 6 krajcárt, a tanyákra menők 12-24 krajcárt kaptak alkalmanként. Az utcahadnagyi, majd tizenharmadosi tisztség létrehozásával munkakörük módosult: a városházán telje­sítettek szolgálatot. Néha a börtönre is felügyeltek. A XVIII. században általában két tizedest választottak, az 1800-as évek elején hár­mat, majd volt olyan év, hogy ötöt. Az 1830-as évektől megfigyelhető, hogy a munkakör megváltozásával változtak a tisztségre választottak is: míg korábban idősebb, köztiszte­letben álló lakosok kerültek e tisztségbe, a privilégiait mezővárosi cím elnyerésének ide­je körül már fiatal emberek - általában köztisztséget is viselők fiai, vejei - látták el a ti­zedesi feladatokat. A tizedeseket mint „városi cselédeket" a rendes cselédfogadás idején, decemberben fogadta fel a főbíró. 284 Munkájukért 1790-ben 12 váltóforintot, 2 köböl gabonát, 1 kö­böl búzát, 1 véka kását és 1 pár csizmát kaptak. Feladatuk elvégzéséhez szükséges volt, 277 V. A. 101. 6/6. No. 712. 1834. 278 V.A. 102/a. 9/89. No. 84. 1838. 279 V.A. 101. 9/9. No. 2130. 1836. 280 V.A. 101/k. 39/39. 1835:4. 281 V.A. 101. 16/16. No. 24. 1843. 282 A helybeli lakosok teheneinek a városi bika által való folyatása ingyenes volt. 283 V.A. 101. 18/18. No. 168. 1846. 284 V.A. 101. 4/4. No. 2494. 1830.

Next

/
Thumbnails
Contents