Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
A gazdaság ügyeinek intézésében hatékonyabbnak bizonyult ez a kisebb testület, mint a nagy létszámú, éppen ezért nehezen összehívható választott közönség. így 1820ban megújították a tagságot, kötelezve számukra a gyűlésen való részvételt. Legalább tizenötöjüknek mindig részt kellett venni az ülésen, mert csak akkor voltak határozatképesek. 140 1823 decemberében a tisztújítás után az electa communitas új tagjaiból is harmincan alkották a gazdálkodószéket. 141 Valószínűleg ez a testület működött 1837-ig, de a jegyzőkönyvekben ekkor már nehezen követhető munkájuk, mert minden összejövetel „gyűlésinek van feltüntetve. A tárgyalt ügyekből azonban valószínűsíthető, hogy a gazdálkodószék változatlan formában működött. 1837 után a külső tanács irányította a város gazdálkodását, itt már nem említették működő testületként a gazdálkodószéket. Tanács (senatus), 1837 után belső tanács A Dessewffyektől való megváltakozást követően a város communitása földesúri jogát érvényesítve részt vehetett a Károlyiakkal közös úriszéken. E feladatok ellátására, a földesúrral való kapcsolattartásra, valamint a jogmegosztásra új testületet kellett kinevezni. Az 1806. március 10-i gyűlésen született határozat a bíráktól függő hat tanácsbeli senatorból álló senatus létrehozásáról. A városi lakosság arányos képviselete érdekében a tagok egyharmada nemes származású kellett, hogy legyen. Munkájukért fizetés nem járt, azonban ha részt vettek a bíráskodásban, akkor napidíjat kaptak. 142 „Ezen senatus felállítása sokáig végbe nem mehetvén... március 26-án a méltóságos gr. Károlyi számtartója, nemzetes Taikli [Antal] úrral consideáltunk, és számos, városunk nemes és nemtelen lakosainknak öszvegyíílésével hosszas concentratio után az végeztetett, hogy ami leendő és tartandó sessiokat illeti, a praesesre nézve az soha állandóul senkire nem köttetik, nem is praetendálhatja, azért is a város részéről a consideáló senatus fogja praeses urat denominálni, alternatim, mivel a gr. Károlyi részről is számtartó úr, úgymint praeses consider áltatni kívánja. Hanem a senatorok száma ezen alkalmatossággal szaporíttatott, ekképpen választatván nemes Sexty András úr, Dióssy András úr, Reguly Gábor úr, Olaj József úr, Mányik Péter, Graff András, Sulyan József, Szmolár Mihály, Augustin Mihály, Molnár Tamás és Horog János, itten lészen azután még főbíró törvény bír áj ával és az egyik város nótáriusával, assessor lészen árvák curatora is, most Piffko György őkegyelme. A senatus nótáriusának választatott nemes Diossy János úr. De ami fizetéseket illeti, a város semmi egyéb fizetést nem rendelt, csak éppen azután perlekedőktől járandó egy rénes forint, az légyen senator urak között, 140 Uo. 141 V. A. 101. 1/1. No. 483. 1823. 142 Diurnumuk 10 garas volt ekkor. 1822-ben ezt felemelték egy rénes forintra. A napidíjat a pereskedőknek kellett megfizetni. Lásd V. A. 102/a. 2/82. No. 11. 1822.
