Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

A gazdaság ügyeinek intézésében hatékonyabbnak bizonyult ez a kisebb testület, mint a nagy létszámú, éppen ezért nehezen összehívható választott közönség. így 1820­ban megújították a tagságot, kötelezve számukra a gyűlésen való részvételt. Legalább ti­zenötöjüknek mindig részt kellett venni az ülésen, mert csak akkor voltak határozatké­pesek. 140 1823 decemberében a tisztújítás után az electa communitas új tagjaiból is harmincan alkották a gazdálkodószéket. 141 Valószínűleg ez a testület működött 1837-ig, de a jegy­zőkönyvekben ekkor már nehezen követhető munkájuk, mert minden összejövetel „gyű­lésinek van feltüntetve. A tárgyalt ügyekből azonban valószínűsíthető, hogy a gazdál­kodószék változatlan formában működött. 1837 után a külső tanács irányította a város gazdálkodását, itt már nem említették működő testületként a gazdálkodószéket. Tanács (senatus), 1837 után belső tanács A Dessewffyektől való megváltakozást követően a város communitása földesúri jogát érvényesítve részt vehetett a Károlyiakkal közös úriszéken. E feladatok ellátására, a föl­desúrral való kapcsolattartásra, valamint a jogmegosztásra új testületet kellett kinevezni. Az 1806. március 10-i gyűlésen született határozat a bíráktól függő hat tanácsbeli sena­torból álló senatus létrehozásáról. A városi lakosság arányos képviselete érdekében a ta­gok egyharmada nemes származású kellett, hogy legyen. Munkájukért fizetés nem járt, azonban ha részt vettek a bíráskodásban, akkor napidíjat kaptak. 142 „Ezen senatus felállítása sokáig végbe nem mehetvén... március 26-án a méltóságos gr. Károlyi számtartója, nemzetes Taikli [Antal] úrral consideáltunk, és számos, váro­sunk nemes és nemtelen lakosainknak öszvegyíílésével hosszas concentratio után az vé­geztetett, hogy ami leendő és tartandó sessiokat illeti, a praesesre nézve az soha állan­dóul senkire nem köttetik, nem is praetendálhatja, azért is a város részéről a consideáló senatus fogja praeses urat denominálni, alternatim, mivel a gr. Károlyi részről is szám­tartó úr, úgymint praeses consider áltatni kívánja. Hanem a senatorok száma ezen alkal­matossággal szaporíttatott, ekképpen választatván nemes Sexty András úr, Dióssy And­rás úr, Reguly Gábor úr, Olaj József úr, Mányik Péter, Graff András, Sulyan József, Szmolár Mihály, Augustin Mihály, Molnár Tamás és Horog János, itten lészen azután még főbíró törvény bír áj ával és az egyik város nótáriusával, assessor lészen árvák cura­tora is, most Piffko György őkegyelme. A senatus nótáriusának választatott nemes Dios­sy János úr. De ami fizetéseket illeti, a város semmi egyéb fizetést nem rendelt, csak éppen azután perlekedőktől járandó egy rénes forint, az légyen senator urak között, 140 Uo. 141 V. A. 101. 1/1. No. 483. 1823. 142 Diurnumuk 10 garas volt ekkor. 1822-ben ezt felemelték egy rénes forintra. A napidíjat a pe­reskedőknek kellett megfizetni. Lásd V. A. 102/a. 2/82. No. 11. 1822.

Next

/
Thumbnails
Contents