Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
nótárius uraknak pedig dupla részben. Továbbá mindezen senatus hittel fog leköteleztetni az efféle hivatalra. " 143 1818-ban a 12 tagú senatus az eddigiektől nagyobb hatáskör kapott: a haladékot nem szenvedhető kisebb jelentőségű ügyekben való bíráskodás mellett a város gazdaságának számadásait, a tiszteknek és cselédeknek kinevezését intézték. Minthogy dolguk megszaporodott, üléseiket is rendszeresebben, péntekenként kellett tartani. Ez évtől a tagokat is három évre választották. 144 1821-ben földesúri jóváhagyással választásra nem is került sor, csak meghosszabbították a tagságot, 145 legközelebb senatori tisztújítást 1824ben, a Károlyiaktól való megváltakozás után tartottak. Az ekkor választott új senatorok már öt évre kaptak megbízatást, sőt, hogy „a senatorok fáradozásaik, s érdemeik hacsak néminemű kisrészben is megháláltattathasson, minden senatornak a senatori capitalis interessel és diurnumait belé nem számítván, esztendei fizetése lészen, esztendőn által ötven rénes forint, mely summa is a perek taksájából fog vétetni, úgy mindazáltal, hogyha ezen perek taksájából minden senatorra 50 rénes forint ki nem telne, akkoron a hiányosság a város cassájából fog pótoltatni. " 146 Az 1824-ben újraválasztott senatus hatáskörét a megváltakozás utáni 1826-os szabályrendelet a korábban hozott városi határozatok és szokásjogok figyelembe vételével úgy határozta meg, hogy a városra szállt földesúri jogok közül az igazságszolgáltatást és a hozzá tartozó vagyonjogi viták rendezését teljesen a tanács hatáskörébe adta. A tanúk megidézésétől az ítélet végrehajtásáig, a pereskedő felek közötti vagyonmegosztástól a testamentum hitelesítéséig ott kellett lennie egy-két tanácsbelinek. Felhatalmazást kaptak a rendkívüli esetekben: tűz-, marhavész, járványok stb. idején a szükséges intézkedések megtételére, ha lehetséges, akkor a megelőzés megszervezésére. A tanács intézkedésének jogköre kiterjedt az utcák és házak regulációjára is. A tanács elölülője továbbra is a főbíró volt. Rajta kívül részt vett az üléseken a vicebíró, a tizenkét tanácsbeli, a város fiskálisa, jegyzője, a két árvagyám, a perceptorok és tiszteletbeli senatorként a korábban bíróságot viselők. Ahhoz, hogy a tanács magistratust formálhasson, hat tanácsbelinek kellett jelen lenni. A mezei nagymunkák: kaszálás, aratás és szüret idején, vagyis júliusban, augusztusban és októberben, illetve a sátoros ünnepeket megelőző s követő hetekben, és a törvényben megírt decretal is napok kivételével az üléseket minden héten pénteken tartották. Ha az ügyek sokasága megkívánta, akkor csütörtökön is üléseztek. A 12 tagot úgy választották, hogy az arányosan képviselje a lakosságot, vagyis egyharmad nemesi származású, ill. hat evangélikus és két-két római, görög katolikus és református volt. A hivatalviselés idejét is öt évre hosszabbították meg. Az időközben elhalálozók helyét a választott közönség jelöltje foglalhatta el. Az 1830-as években már tudatosan törekedtek arra, hogy a senatusban minél több „törvénytudó'" legyen. 147 143 V. A. 102/k. 78/78. No. 1676. 1806. 144 V. A. 102/a. 2/82. 267. fol. 1818. 145 V. A. 102/a. 2/82. No. 10. 1822. 146 V. A. 101. 1/1. No. 655. 1824. 147 V. A. 101. 5/5. No. 3049. 1832.
