Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
Gazdálkodószék A választott közönség az örökváltságokig a földesuraktól árendált, vagy használatba kapott javakkal, azt követően pedig a város saját tulajdonába került jövedelemforrásokkal legjobb belátása szerint szabadon gazdálkodhatott. E feladatok ellátására, a gazdálkodásban tevékenykedő tisztségviselők munkájának irányítására, összehangolására, ellenőrzésére 1818-ban a közönség 30 tagjából létrehoztak egy operatív testületet, a gazdálkodószéket, amely a közönség utasítása szerint és ellenőrzése alatt dolgozott. ,A gazdálkodószék a választott közönségből szakadt ki, s mintegy helyette és nevében működött, intézkedett, főként gazdasági, pénzügyi kérdésekben. " 1 j7 Az új testület kezdetben rendszertelenül, csak az ügyek sürgősségétől függően ülésezett. 1824 után azonban igencsak megszaporodtak az elintézésre váró feladatok: 1818-1823 között 566 előterjesztésben hoztak döntést, 1824-től volt olyan év, hogy 711 ügyben kellett intézkedniük. Kiemelkedőnek számít az 1832. év, amikor a gazdálkodószéken 1267 tárgyban döntöttek. Az ügyek sokasodásából adódóan a 2-3 hetente tartott gyűléseket így felváltotta a heti akár 2, 3 napra is kiterjedő, gazdasági ügyintézést szolgáló ülés. Az 1818-182l-es években az ülések dátumai szerint nyári munkák idején ritkán, vagy egyáltalán nem gyűltek össze. A legmozgalmasabb időszak a november végétől februárig tartó három hónap volt, hiszen ekkor zajlott a régi tisztségviselők számadása és az újak megválasztása. A gazdálkodószék ülésein főként az egyes ügyek elvégzéséhez szükséges határozatok meghozatalával, a feladat megoldóinak kijelölésével és a gazdaság különböző ágaiban végzett munka ellenőrzésével foglalkoztak. A feladatmegoldásokra általában több tagból álló, beszámolási kötelezettséggel tartozó küldöttséget jelöltek ki, amely a ráruházott hatalmánál fogva érvényesíthette a választott közönség akaratát. A kiküldöttek bonyolították pl. a pásti földek osztását, a város számára történő vásárlásokat, az ingatlanok felértékelését stb. A gazdálkodószék mint a város gazdálkodásáért felelős testület feladata volt a gazdálkodásban résztvevő tisztségviselők munkájának szervezése, ellenőrzése, valamint a gazdasági feladatokat közvetlenül végző conventiósok irányítása. Ahhoz, hogy a gazdálkodószék átláthassa és irányíthassa a város ügyeit, minden gazdasági tevékenységről tudniuk kellett. Ezért a jól adminisztrált jövedelemforrások mellett tisztában kellett lenniük a pénzügyletekkel is. így kötelezték a főbírót és perceptort, hogy ezután csak a gazdálkodószék helybenhagyásával bonyolítsák a kölcsönügyleteket, valamint pénzt egyedül commissio, assignatio után s quientantia mellett fizessenek ki. 138 1819-ben megerősítették, hogy a bírák „semmi várost illető tárgyakat magoktól ne végezzenek, teljesítsenek", hanem várják meg a gazdálkodószék határozatait. 139 137 Hársfalvi, 1982. 32. 138 V. A. 101. 1/1. No. 4. 1818. 139 Uo. No. 104. 1820.
