Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

bírák előtt tették,

93 ill. éppen úgy, mint a végrendeleteket, a tanácsnak beadták, bejelentették.

94 A főbírónak kellett a város szolgálatára alkalmas személyekről is gondoskodni: a választott közönség számára ajánlania kellett a lakosokat kisbírónak, hajdúnak, tizedesnek, bakternek, kocsisnak, béresnek. Ezen kívül „megengedtetvén a fő- és vicebíróknak, hogy a környülállás oknál fogva gyanús nemeseknek vagy nemteleneknek házaikat különösen megválasztott deputatio által megmotoztathassák, s azoknak cselédjüket rossz tettükért érdemük szerint szokott kisebb esetekben megbüntethessék. "

95 A betelepítés utáni években a bírák joga volt a lakosbefogadás, amit később a választott közönség gyakorolt. Mint a település első embere, a bíró látta vendégül - 1818-ig a városi közkonyhán, később pedig vagy a vendégfogadóban, vagy saját házában - a Nyíregyházán átutazó földesúri tiszteket, állami tisztségviselőket, dolguk után járó vagy kedvtelésből útra kelő nemeseket.

96 1837 után a vendégfogadásért a vicebíró, a nótárius, majd a polgármester is felelős lett. A város jövedelemforrásait a bírák nemcsak ellenőrizték, hanem pl. a cserépgyártás indulásakor a főbíró lett a cserépinspector. A város számára vett ménlovak gondozásának és az erdőnek a felügyelete is a városbírókra volt bízva.

97 Mindketten felelősek voltak a közbiztonságért és a tűzoltáshoz szükséges eszközök meglétéért, a tűzvédelmi szabályok betartásáért, majd az 1830-as évektől alakuló tűzkármentesítés működtetéséért. Az örökváltságok után Nyíregyházán is lassan kiépült a hivatali apparátus, az ügyintézés mindinkább a szaktisztviselők feladata lett, a bírák a tanács- és bírósági ülések elnökeként munkájuk összehangolását, ellenőrzését végezték.

98 1837 után a főbíró a belső tanács és a főbírói ítélőszék elnökeként már csak igazságszolgáltatási teendőket látott el. Az albíró hatásköre a bíráskodáson kívül továbbra is kiterjedt a városi- és mezei rendőrkapitányi teendők ellátására is. ^ ,,akik adnak vagy vesznek vagy cserélnek házat, szállást, szőlőt, vagy pediglen a tutor ok testamentumot tesznek, minden esetben azok tartozni fognak egy rénes forintot fizetni, és azon forint háromfelé menjen: egyiké nemzetes számtartó úrnak, aki szokás szerint recomendatióval jelentést fognak bírák uraimék tenni, bírák uraiméknak, a harmadikat nótárius uraiméknak olvassák. " Lásd V. A. 102/a. 2/82. 11. fol. 1806. 94 V. A. 102/a. 9/89. No. 26. 1838. 95 V. A. 101/h. 39/39. 1826:3. 96 1838-től egy úri személy elfogadásáért egy pengő, a cseléd elfogadásáért pedig egy bankó váltóforint megjutalmaztatás mellett. 97 Az erdőfelügyeletért külön honoráriumot: 50 rénes forintot és 1 mázsa só árát, azaz 70 rénes forintot kaptak. Lásd V. A. 101. 1/1. No. 274-275. 1822. 98 Hasonlóan, mint pl. Gyöngyösön.