Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

Ha valakit kötelességteljesítésének mulasztásán kapott, azt szóban meginthette, illet­ve a választott közönség elé terjeszthette az ügyet. Fontos feladatai közé tartozott a vá­rosiasság jegyeire felügyelni: vigyázta az utcák tisztaságát, a határbeli utakat, a határjel­zőket. Szükség esetén prókátort vallhatott. Feladatainak nagy részét az igazságszolgáltatással kapcsolatos teendők alkották: „Minthogy pedig senki önnön ügyében magának bírája nem lehet, tartozik ki-ki aziránt illető bírájához folyamodni. " A kisebb ügyek orvoslására a fő- vagy a vicebíró magához vett két esküdtet, a jegyzővel kihallgatta a panaszost és szóban intézkedett. Ha a hozott ítéletben a felek nem nyugodtak meg, akkor a tanács elé utasították őket. 90 Az 1838-ban hozott határozat 91 szerint a főbíró két tanácsnokkal a hatvan, az albíró pedig két esküdttel a húsz pengőforintot meg nem haladó ügyekben keddenként és szer­dánként bíráskodott. Télen egész nap, nyáron délelőtt volt az igazságszolgáltatás. Szü­retkor két hetes törvény szünetet tartottak. 1843. december 14-én a választott közönség határozata értelmében nem az összeg­határ döntötte el a szóbeli pereknél, hogy a fő- vagy albíró ítélkezett, hanem a lakosok szabadon választhattak a két bíró közül, akik 20 forint alatti ügyekhez két esküdtet, az azokat meghaladókhoz pedig két tanácsnokot hívtak segítségül. Pontosan meghatározták a fő- és a vicebíró hatáskörét is. A főbírói hivatalhoz tarto­zott az adószedés szervezése és ellenőrzése, az esküdtek tabellájának havonkénti beké­rése, a tartozók javainak két tanácsnok jelenlétében bírói zár alá vétele. Az albíró pedig ellátta a városi és mezei rendőri kapitány feladatát is, mint városkapitánynak ügyelnie kellett az éjjeliőrökre, az utcák tisztaságárajárható állapotára, a piacra, a mészárszékek­re, kocsmákra, a városházánál tartott gyapjúmázsálásra. A kisebb rendbontásokban, za­vargásokban két esküdttel ítélhetett és büntethetett. A főbíró a szóbeli perekről külön jegyzőkönyvet, az egyéb hivatalos eljárásokról pe­dig rendes naplót kellett, hogy vezessen, az albíró hasonlóképpen. Pontosan kellett rög­zíteniük mindent, kiváltképpen azokat az ügyeket, amelyekben pénzbírságot szabtak ki. Ezt ugyanis időről időre összevetették a pénztárak lajstromaival. A bírák egymás helyettesítését betegség vagy a város ügyeiben való távollét esetén egy hónapig látták el minden külön honorárium nélkül. 92 A közterhek elosztása szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírt a lakosok pontos vagyonképességének nyilvántartása. Ezért az adóalapot képező ingatlantulajdont befo­lyásolható örökvallást és az ingatlancserét csak akkor tekintették hitelesnek, ha azt a 90 V. A. 10l/h. 39/39. 1826:3. 91 V. A. 102/a. 9/89. No. 5. 1838. 92 V. A. 101. 16/16. No. 525. 1843.

Next

/
Thumbnails
Contents