Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
Ha valakit kötelességteljesítésének mulasztásán kapott, azt szóban meginthette, illetve a választott közönség elé terjeszthette az ügyet. Fontos feladatai közé tartozott a városiasság jegyeire felügyelni: vigyázta az utcák tisztaságát, a határbeli utakat, a határjelzőket. Szükség esetén prókátort vallhatott. Feladatainak nagy részét az igazságszolgáltatással kapcsolatos teendők alkották: „Minthogy pedig senki önnön ügyében magának bírája nem lehet, tartozik ki-ki aziránt illető bírájához folyamodni. " A kisebb ügyek orvoslására a fő- vagy a vicebíró magához vett két esküdtet, a jegyzővel kihallgatta a panaszost és szóban intézkedett. Ha a hozott ítéletben a felek nem nyugodtak meg, akkor a tanács elé utasították őket. 90 Az 1838-ban hozott határozat 91 szerint a főbíró két tanácsnokkal a hatvan, az albíró pedig két esküdttel a húsz pengőforintot meg nem haladó ügyekben keddenként és szerdánként bíráskodott. Télen egész nap, nyáron délelőtt volt az igazságszolgáltatás. Szüretkor két hetes törvény szünetet tartottak. 1843. december 14-én a választott közönség határozata értelmében nem az összeghatár döntötte el a szóbeli pereknél, hogy a fő- vagy albíró ítélkezett, hanem a lakosok szabadon választhattak a két bíró közül, akik 20 forint alatti ügyekhez két esküdtet, az azokat meghaladókhoz pedig két tanácsnokot hívtak segítségül. Pontosan meghatározták a fő- és a vicebíró hatáskörét is. A főbírói hivatalhoz tartozott az adószedés szervezése és ellenőrzése, az esküdtek tabellájának havonkénti bekérése, a tartozók javainak két tanácsnok jelenlétében bírói zár alá vétele. Az albíró pedig ellátta a városi és mezei rendőri kapitány feladatát is, mint városkapitánynak ügyelnie kellett az éjjeliőrökre, az utcák tisztaságárajárható állapotára, a piacra, a mészárszékekre, kocsmákra, a városházánál tartott gyapjúmázsálásra. A kisebb rendbontásokban, zavargásokban két esküdttel ítélhetett és büntethetett. A főbíró a szóbeli perekről külön jegyzőkönyvet, az egyéb hivatalos eljárásokról pedig rendes naplót kellett, hogy vezessen, az albíró hasonlóképpen. Pontosan kellett rögzíteniük mindent, kiváltképpen azokat az ügyeket, amelyekben pénzbírságot szabtak ki. Ezt ugyanis időről időre összevetették a pénztárak lajstromaival. A bírák egymás helyettesítését betegség vagy a város ügyeiben való távollét esetén egy hónapig látták el minden külön honorárium nélkül. 92 A közterhek elosztása szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírt a lakosok pontos vagyonképességének nyilvántartása. Ezért az adóalapot képező ingatlantulajdont befolyásolható örökvallást és az ingatlancserét csak akkor tekintették hitelesnek, ha azt a 90 V. A. 10l/h. 39/39. 1826:3. 91 V. A. 102/a. 9/89. No. 5. 1838. 92 V. A. 101. 16/16. No. 525. 1843.