Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
határozatokon keresztül csupán arról igyekeztek biztosítékokat kapni a birtokosok, hogy árendába adott haszonvételeik jó kezekben vannak, s ezáltal jövedelmeiket pontosan és időben megkapják. A betelepedés utáni években mindhárom feladatkört a fő- és törvénybíró személyesen látta el. A XVIII. század végére azonban a város népessége sokszorosára nőtt, a földesúri szerződések által átengedett jogok köre bővült, a gazdálkodás oly sokrétű lett, hogy a főbíró a sokasodó feladatok mellett egyre kevésbé volt képes egy személyben felvállalni a közösség gazdasági életének összehangolását, irányítását. A feladatok megosztását 1792-ben már az úriszék is ösztönözte, s intette a bírákat, hogy a pénzügyek kezelését adják át a városnak beszámolási felelősséggel tartozó perceptornak. 1793-ban pedig a város maga is úgy látta a jövedelmekből fakadó bevételeit biztosítottnak, ha annak felügyeletét nem egy személy, hanem több tagból álló testület irányítja és kezeli. A város életének meghatározó irányítója azonban mindvégig a fő- és vicebíró, majd 1837 után a választott közönség elölülőjeként a polgármester volt. Fő- és albíró Az 1753-1754-ben a Nyíregyházára települtek olyan sokan voltak, hogy a régi lakosok kisebbségbe kerültek. Ezzel magyarázható, hogy az alakuló új közösség elöljáróságában jószerével csak új lakosokat találunk. A betelepülés utáni években az elöljáróság munkájáért, a földesurak jövedelméért személyesen felelő bírákat is az új lakosok közül választották. A fő- és törvénybírói tisztséget minden évben más és más lakosra ruházták. Eskütétele után átadták neki a város hitelesítő pecsétjét és az iratőrző vasláda egyik kulcsát. 82 A közösség pecsétje a mezővárosi korszakból maradt fenn a bírák évkönyvének fedőlapján. A S1GILLUM OPP1DI NYÍREGYHÁZ köriratú pecsét nyitott pecsétmezőjében növényi mintákkal körülvett negyedelt ovális pajzs, rajta ötágú korona. A négy mezőben a korabeli életet, tevékenységet szimbolizáló jelképek (ekevas, szölőtövek, gabonaszálak és egy lombos fa) láthatók. A megváltakozás után SIG1LLUM L.[iber] OPPIDI NYÍREGYHÁZA 1825 körirattal az új jogállást megjelenítő pecsétje lett a városnak. A pecsét külső peremén kalászimitáció. A korábbi szimbólumok csak részben maradtak meg a zárt pecsétképben, amelynek alján jobbra fekvő ekevas, fölötte nőalak, akinek bal oldalán egy. jobb oldalán két nyírfa látható, fölötte a korona, melynek keresztje átnyúlik a köriratba. A nőalak bal kezében lévő kalászok és a szőlőfúrt arra a tornyos templomot ábrázoló címerpajzsra hajlik, amire jobb kezével mutat. A templom tornyán és végén egy-egy kereszt van. 83 2 A vasládának két kulcsa volt, a másikat a jegyző őrizte. 1837-ben a választott közönség új elölülője, a polgármester a középpecséttel együtt szintén kapott egy kulcsot a ládához. A máshol szokásban lévő bírói pálcáról itt a források nem szólnak. 3 A pecsétképeket és a leírást lásd Csermely - Takács, 1988.
