Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Nyíregyháza igazgatásának története (1753-1848)

Az első népességösszeírás idején Nyíregyháza már 7163 főnyi tényleges népességével a megye legtöbb lakossal bíró települése volt.

25 1824-ben a város vagyonát és lakosságát számbavevő összeírás szerint 12 600-an, míg 1833-ban, a vármegyei tisztviselők becslése szerint közel 17-18 ezren laktak Nyíregyházán.

26 A városi társadalom nagy többségét az 1753-tól betelepült szabad menetelü jobbágygazdák és a XVIII. század végétől érkező kézművesek alkották. A XVIII. század közepén létrejött földesúri szerződések az újonnan beköltözötteknek a mezővárosi polgárokéhoz hasonló jogokat és gazdasági lehetőségeket biztosítottak: a közösség tagjaként az egyén szabad volt, földdel, házzal rendelkezhetett, és az egy aranyon kívül más földesúri szolgáltatással nem tartozott. A lakosok a földesúri candidatio alapján maguk választották az önkormányzati tisztségviselőket. Az elöljáróság az igazgatási és gazdaságirányítói feladatok mellett a kisebb jelentőségű ügyekben igazságot is szolgáltathatott. A betelepítést követő években a kollektív jogokat nyerő nyíregyházi parasztpolgárok közé néhány nemes család is betelepedett.

27 Sem számuk, sem gazdasági erejük nem tette ekkor még lehetővé számukra nemesi jogaik érvényesítését. Kísérleteik a jobbágycommunitas ellenállása miatt sorra kudarcba fulladtak.

28 Nem pártfogolta őket sem a földesúr sem a vármegye. Az úriszék 1786-ban csupán annyi engedményt tett számukra, hogy adójukat nem a helység parasztbírája szedte be, hanem közvetlenül fizethették a megyei perceptornak. Ezen kívül más adót nem vetettek ki rájuk, így mentesültek a katonai terhek alól is. Lassan megkezdődött a nemesség elkülönülése, és a városon belül egy önálló nemesi tanács, a hadnagyi szék létrehozása, amelynek költségeit egy malom jövedelme fedezte. A hadnagy az alábbi esküt tette hivatala kezdetén: „Én N. N. esküszöm az élő Istenre, ki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy igaz Isten, hogy én ezen Nyíregyháza mezővárosában lakozó nemes társaim közt tárgyazó dolgaiban öszvegyülvén, mint azzá választott személy az igazságnak kiszolgáltatásában nem tekintvén atyafiságot, gyűlölséget, magam hasznát, részrehajlást, a perlekedőknek minden élénkbe adandó dolgokat tudományom és igaz lelkiismeretem szerint igazságot kiszolgálni akarok, a belső titkainkat magamnál megtartom és a nemesi társaim boldogulását előmozdítani tehetségem szerint igyekezni fogok. Engem Isten úgy segéljen. "

29 Az 1790-es nemesi felkelés szervezésekor 27 nyíregyházi nemest írtak össze. Ettől kezdve, mint hazájukat vérükkel szolgálók azon igyekeztek, hogy a földesurak és a vármegye segítségét megnyerve, ill. a település igazgatásában és gazdálkodásában Szabolcsban a nagyobb mezővárosokat és legnépesebb falvakat ekkor 2-3000 ezer fő lakta. V. A. 102/b. 23/103. 1833:26. A nyíregyházihoz hasonló nagyarányú népességszám növekedés 1780 és 1840 között a három legnagyobb, magát megváltani szintén képes polgárvárosban, Kecskeméten, Nagykőrösön és Szentesen figyelhető meg. Ezekben a városokban is meghaladta a növekedés a 100 %-ot. Ugyanakkor a földesúri polgárvárosokban általában csak 30 %-kal nőtt a lakosok száma. 27 V. A. 113. 1/255. 1787:10. 28-29. fol. Az ellentétek 1785-re már úgy elmérgesedtek, hogy néhány elöljáró gazda vezetésével ki akarták őket lakoltatni innen. 29 V. A. 113. 1/256.