Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
A városi önkormányzat munkáját segítő tisztségviselők a/ Esküdt A betelepülés igazgatásáról információt adó bírák könyve szerint már az újonnan alakuló közösség a bírák, haszonvételkezelők és rendfenntartók mellett 10 esküdtet választott. „Ami pedig az igazgatás felépítését illeti, kezdettől fogva úgy határozták meg, hogy elébb megválasztják a bírót, azután a törvénybírót, utánuk a tíz esküdtet... " 331 Fontosságukat mutatja, hogy 1759-ben a bírák mellett az esküdtek nevében készült az a kérvény, amelyben arra kérték földesuraikat, hogy mivel az új letelepedők földjeikkel nincsenek megelégedve, intézkedjenek a földek újrafelosztásáról. 332 Az újratelepítéstől a lakosság képviseletét és ellenőrző szerepét az elöljáróságban az éves tisztújítás során választott esküdtek biztosították. 333 Bár hatásköri leírásuk nem maradt fenn, a jegyzőkönyvi adatok szerint az esküdtek képviselői ott voltak minden igazgatási, igazságszolgáltatási tevékenységnél. Felügyeltek a haszonvételekre, részt vettek az ingóságok és ingatlanok vásárlásában, a hitelügyletekben, a bírósági ítéletek végrehajtásában, a végrendelettételnél és a hagyatéki leltárak felvételénél is nélkülözhetetlen volt jelenlétük. A szántó-vető, állattenyésztő közösség számára fontos munkáknál és az adózás ellenőrzésénél is lennie kellett esküdtnek. Egyikőjük volt megbízva a dézsmálás ellenőrzésével. A mezőbíráknak a kirendelt esküdtekkel kellett felügyelni a kaszálást, gyűjtést, hordást, illetve ügyelni a várost illető takarmány majorba szállításánál. A városgazdák csak egy esküdttel ellenőrizhették a város marháinak, a város ménlovának gondozását. A takarmányozáshoz szükséges zabot - ha nem volt e célra kinevezett küldöttség - az esküdt vette meg és adta át a városgazdának, aki csak esküdtek jelenlétében porciózhatta ki a szénát. Két esküdt segítette a comissarius munkáját, egy szedte be a legelésbért. 334 Az esküdtek gazdasági körbe tartozó feladata volt az is, hogy a kocsmák számára történő italvásárlásnál jelen legyen. Hogy a vásárlás ne hiúsuljon meg az esküdt távolléte miatt, vagy egy-egy esküdtnek ne kelljen sok felesleges időt eltölteni az üzletkötésre való várakozással, a tanács 1843-ban úgy döntött, hogy mindig legyen két esküdt a városházánál, így az egyik bármikor felügyelheti, hogy az eladott pálinka nem nagyobb hordóból húzatott vagy csapoltatott-e le, továbbá, hogy az edények hiteles mértéküek-e. 335 A betelepedés utáni években a főbírónak és a nótáriusnak az adószedésnél két esküdt segédkezett. 1780-ban Franko György főbíró az adótartozások csökkentése érdekében 331 Balogh, 1982. 102. 332 V A 101/e. 37/37. 1759:11. 333 Hódmezővásárhelyen az esküdtség az 1810-es évekig egész életre szólt. A 12-24 esküdt közül kettőnek a feladata az volt, hogy a bíróval a lakosok peres ügyeit intézze. Lásd Rákos, 1984. 570. 334 V.A. 101. 1/1. No. 362. 1823. A tizedesek, mezöbírák városon kívüli ténykedésükért 1 rénes forint napidíjat kapnak. 335 V.A. 101. 16/16. No. 503/3. 1843.
