Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 1. Róma — Nápoly — Szicília

tanulmányt a gyűjteményében tudhatná. Ö elég kedves, és az emberek igazságtalanok vele szemben, ha szeretetreméltóságát vitatják. A gonosz nyelvek azzal vádolják, hogy tisztátalan, vagy inkább természetellenes viszonya van egy nővel, akinek a nevét soha nem lehet bemocskolni. Annyi bizonyos, hogy nem ismeretes egyetlen [férfi]szeretője sem, és a két hölgy elválaszthatatlan egymástól. Majd meglátjuk, mi lesz, ha megérkezik a hercegnő, akivel már évek óta bizalmas viszonyban van, hogy fog viselkedni a másik barátnővel, s ha féltékeny a hercegnőre, amit a nők nem tudnak soha elrejteni, be fog bizonyosodni, hogy a nép szava isten szava lészen. Mme Potocka kissé beteges, de jó arcú nő. Nagyon szeretetre méltó, akinek keresem a barátságát a Nápolyban töltött idő alatt. Minden sértő szándék nélkül mondom, a szegény asszony egészsége oly törékenynek tűnik, hogy valószínű minden viszony, még a szerelem is tisztán piátóira redukálódott nála. Nem tehetem meg, hogy ne szóljak Mlle Rotschildról, mint olyan tüneményről, aki nagy hatással van ránk, akinek kellemes emlékét sokáig nem felejti az ember. Alig találunk érdemesebb arcot, és ha az Ivanhoe

39 hősnője ilyen volt, könnyen elképzelem, hogy egy királyi herceg el tudta felejteni a lány zsidó származását. Olyan ő, mint egy szépséges festmény, melyet nem győz az ember nézni és csodálni. Két óra fele tértem haza. A nagyvilágban tett első látogatásom nagyon jól alakult, s jó helyet biztosít majd az ittlétem alatt. Elolvastam a livre Les cent et une

40 [Százegy novella c. könyv] egyik kötetét, de semmit nem találtam benne, amit érdemes lenne megemlíteni. [Január] 8. Ezekben a napokban semmi különös nem volt a nagyvilágban, mint egy bál az Akadémián, ami egyfajta klub vagy kaszinó, ahol télen bálokat rendeznek. A hely elég csinos, de nem volt különösebben szórakoztató, hamar haza is mentem. Tegnap, 7-én Stackelberg orosz követnél étkeztem, egy borzasztóan hosszú vacsora volt csinos hölgyek nélkül, és több órákig ültem Rotschild és egy unalmas Lord Lauther nevű tory között, ezért örültem, mikor véget ért, és néhány ismerős hölggyel beszélgettem. Amikor el tudtam menni, Potocka grófnőhöz mentem, ahol az estét szűk baráti körben töltöttem. O egy rendkívül kellemes és tehetséges nő, a társasága, vagy inkább a vele való beszélgetés nagyon Scott, Walter (177 l-l 832) skót költő, író, kiadó, kritikus. Az Ivanhoe c. regénye 1819-ben jelent meg. Wilfred, Ivanhoe lordja, angolszász főnemes ifjú, aki megmentette a yorki zsidó lányát, Rebekát. Les cent-et-une novelles novelles des Cent-et-un. Paris, 1833.