Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 16. Isztambul
vagyon ugyan hozva, de igen hiányosan, és csak a külső formára nézve, úgyhogy egy fiú a másiknak nem taníthat semmit, mert magok a professzorok alig vannak a közönséges oskolamesteri polcon tudományokra nézve. Egy olasz rajzolómester vagyon, aki ügyes ugyan, de maga is azt vallja, hogy minden rend és systema nélkül soha sem fog ifjú ezen intézetbűi csak félig-meddig is katonatiszthez illő és kívántató tudománnyal kilépni. Láttam ott egy csarnokban mindenféle matematikai eszközöket, physikai külön gyárokat, modelleket etc., ami tudom, sok pénzekbe jön, de vagy haszonvehetetlenül már vevődtek, minthogy Peterburgban készültek, vagy vigyázatlanság által rövid idő múlva azzá váltak. Egyet itt el nem mulaszthatok feljegyezni, ami gondolom egy török politechnikai iskolát bizonyosan caracterizálja, minthogy az ilyes intézeteket és az európai majmolásokat itt mindég szokás dicsérni, én pedig az ilyes dolgokat, ahol ily kevés dicséretes vagyon, egyáltaljában nem tudom dicsérni. Hogy mégis én is részt lássak venni mindezen gyönyörű újítások dicséretében, Ahmed pasát, aki az iskola fundátora [alapítója] és igazgatója, kérdeztem, hogy miféle planum [terv] szerént és hány esztendős classisokra [osztályokra] fognak az előadandó tárgyak és tudományok felosztva lenni. Amire nékem igen természetesen, és minden perplexitás [zavar] nélkül azt feleié, hogy ő még azt nem tudja, és nem is gondol vele sokat, az oskola csak most lévén felállítva, csak esztendő múlva fogja látni, mennyire mennek az ifjak azon idő alatt, de alig hiszi, hogy 3 esztendőnél tovább fogják az ifjakat tartani, mert különben igen sokba kerülne a tartás. Ennyiben áll tehát a tanítási és a tudományi rész ezen sztambuli politechnikai oskolában, ellenben a konyhában gőzmachinát találtam, és az ételek gőzzel készülnek. Ez bizonyosan erős contrastusban [ellentétben] az igen együgyű és mostoha tanítással áll. Ezen látogatás után kevés napokkal Sztambul legfőbb moscheáit [mecseteit] néztem meg. Egy francia tudós, M. Texier 324 erre a szultántól különös fermant, vagyis engedelmet nyert, és ez alkalommal majd minden Konstantinápolyban jelenlévő idegenek és utazók éltek, úgyhogy igen számosan voltunk, és egy fanaticus török bizonyosan abban is hite veszedelmét és közelítő veszélyét sejdíthette, ha 100 és több keresztény egyszerre s így csoportosan legszentebb Texier, Charles Félix Marie (1802-1871) építész és archeológus. 1834-1835-ben a francia kormány megbízásából beutazta Kis-Azsiát, Guiche és Labourdonnaye társaságában. 1838-1840-ben járt Örményországban, Kurdisztánban és Perzsiában. Élményeiről Description de l'Asie Mineure (Paris, 1839-1849) c. müvében számolt be.
