Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 16. Isztambul

helyeit jelenlétökkel megszeplősíti. A leginteressans [legérdekesebb] moschea kétségen kívül a Sz. Sophia,

325 ez az egy moschea Sztambulban, mely a görög császárok alatt templom, éspedig bazilika volt, s abból moscheává változtatott. Ezenkívül a Solimannia,

326 szultán Bajazid,

327 Achmedia

328 , m. y. (!) és végtére Eyüp

329 a legnevezetesebbek, amelyeknek megnézése után nem volt igen nagy kedvünk a többieket megtekéntetni. De közel lévén a Serascir tornyához, arra felmentünk, és onnét a legszebb kinézésen a legroppantabb tekénteten, amit csak egy város mutathat, gyönyörködtünk. Igen kellemetesen pihentünk és erőnket török kávéval s pipákkal restauráltuk [felfrissítettük]. Errűl valóban lehet mondani, hogy nincs az a toll, mely ezen felséges tekéntetet leírná, annyival inkább, hogy nincs az a festő, aki ezt festhetné, és a legügyesebb mesterek vagy művészek csak tökéletlen munkákat tudtak eddig e részben készíteni. A Hagia Sophia ma látható épülete 532-537 között Justinianus császár uralkodása idején épült. 1453-ban II. Mehmed dzsámivá alakíttatta át. Minareteket építettek hozzá, illetve ellátták a szokásos vallási és jóléti épületekkel, sírépítményekkel, kúttal, népkonyhával stb. A Szulejmanije-dzsámit Nagy Szulejmán ( 1520-1566) építtette 1550-1557 között Szinán építész tervei alapján. A dzsámi 936 200 aranyba került. Impozáns méreteivel— minaretjeinek magassága eléri a 74 métert, belső tere mintegy 3 500 m

2 — lenyűgözi a szemlélőt, és szimbóluma a nagyra törő szultán uralkodásának. Az udvar zárt négyszögén belül valóságos város van: a dzsámi körül négy egyetemi szintű medrese, elemi és korániskolák, karavánszeráj, szegényház, konyha, könyvtár, türbék. A 28 kupolával lezárt udvar négy sarkán 4 minaret. II. Bajazid szultán (148 l-l 512) dzsámija, valamint a hozzátartozó medrese, iskola, karavánszeráj és fürdő 150 l-l 506 között épült. Három neves építész — Kemalettin, Hayrettin, Yakub Sah — munkája. Az Ahmed Pasa-mecset a XVI. században épült. Névadója az 1552. évi magyarországi hadjárat vezére. Ahmed pasa elfoglalta Temesvárt, Drégelyt és Szolnokot, de Egert sikertelenül ostromolta. Az Eyüp-dzsámit II. Mehmed szultán építtette 1457-ben Mohamed próféta zászlóvivőjének, Eba Eyüp-el Ensan tiszteletére. Ez volt Isztambul első olyan dzsámija, amit nem egy korábbi keresztény templomból alakítottak át. 1766-ban egy földrengés nagy kárt tett benne, majd III. Szelim építtette újjá 1798-1800 között. Évszázadokon át a trónra lépő szultánok beiktatási ceremóniájának színhelye.