Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 16. Isztambul
De fájdalom, a gyönyörűséges külseje Sztambul belső tekéntetével oly kellemetlen contrastusban [ellentétben] áll, hogy alig lép az ember ezen fővárosba, a szokott török piszok, rendetlenség, nyomorult koldusok, a temérdek sok facér [magányos] kutyák, egyszóval minden, ami csak egy török városban kellemetlen szokott lenni egész utálatig, az éppen bámulással tölt utast csakhamar az extasisból [elragadtatásból] egy nem éppen kellemetes valóságra ébreszti. Ez volt legalább érzésem, mikor ezen gyönyörű sétálásból Galatán kiléptünk, és Stürmernével a szoros, mocskos, képzeleten túl rossz kövekkel kirakott utcákon Pera felé felmásztunk. Úgy hiszem, minden utas ezt bizonyosan velem érzi, és igazán sajnálhatja, mert valóban a természet mindent tett, és ha csak egy kevés civilisatio áldása háromolhatna ezen fővárosra, bizonyosan Európa legkellemetesebb lakhelyévé válna. Nem is csuda, hogy minden potentát [hatalmasság] szívesen magáévá tenné, és ez ítéletem szerént a fő oka, hogy még a török bírja, mert noha a török európai birodalma mostohasága előre látható, mégis a préda felosztása még sok kérdést és véres vetélkedést fog okozni. Annyi tagadhatatlan, hogy az egész machina [gépezet] haldokló állapotban vagyon, és az agónia hosszabb vagy rövidebb tartása egyedül külső környülményektűl függ. Lakásom nemigen különös lévén, Stürmer ismételt meghívására a követségi palotába költözködtem, ahol igen csinos lakásomban gyönyörű kilátással a Boszporuszra, felette jól találom magamat. Szokás szerént odahaza ebédeltem, és úgyszintén az estvét is ott töltöttem. Május 16. Ma a Sztambulban fekvő, úgynevezett néznivalók egy részét néztem meg, ezek szerencsére kevesek, és egypár nap alatt könnyen elvégezhetők. Mondom szerencsére, mert ahol a természet oly nagy mértékben a szépbe, gyönyörűbe és felségesbe nézniés csudáinivalót nyújt, szinte örvendek, hogy ezen impressio [benyomás] egy rakás oszlopdarabokkal vagy egypár dűlőfélbeni moscheákkal [mecsetekkel] el nincs rontva. A városban levő fő curiositás [érdekesség] a Hyppodromus 319 , vagyis a legtágasabb tér, mely a [Sultanahmet] moschea 320 előtt fek319 A Hüppodrom (Lóversenytér) helyén lévő terület ma is őrzi hosszúra nyújtott U alakját. A Hüppodromot 203-ban hozta létre Septimius Severus a római Circus Maximus mintájára. 320 A Sultanahmet-dzsámi, közismert nevén a Kék mecset építtetőjéről, a nagy műveltségű I. Ahmed szultánról (1603-1617) kapta nevét. A dzsámit az építészet mellett a zenében és gyöngyházmüvészetben is jártas Mehmed Aga építette 1609-1616 között.
