Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 10. Ismerkedés a Szentföld nevezetességeivel

Február 12. Ma reggel a Kidron patakjához mentünk, mely 2 nap óta folyni kezd, tudniillik [ ] kútja alatt, Siloah falu mellett tavaszkor többnyire egy forrás nyílik, mely egész a nagy hőségig foly és meglehetős nagyságú patakot formál. Ez mindég közünnepnek ád alkalmatosságot, ami azonban nem másbúi áll, mintsem hogy a lakosok kimennek, a patakban mosdanak vagy fürdenek, és a víz partján esznek s isznak. Ezt egy ideig nézvén, Siloah falun keresztül Szent István kapuján bementem a városba, és a gubernátort [kormányzót], Abugost, az egyszeri útonálló latort megnéztem. Öreg ember, mintegy 60 esztendős, a dívánja [pamlaga] legmocskosabb, amit még eddig láttam. Innét egy gazdag gibraltári zsidóhoz mentem, kinél egypár órát mulattam, tőle különféle, a zsidó históriával összekötött helyek eránt igen megelégedő informatiókat vettem. Többi közt egy arabs Zauberer [bűvész] felől is szólott, aki itt tartózkodik, és aki igen furcsa dolgokat mutat. Megígérte, hogy itt helyben vagyon, elhozatja. A zsidótól még egy keveset sétálni mentem a bazardba, s onnét haza. A többi napot olvasással, kevés flrkálással töltöttem. Február 13. Egy fiatal zsidó pappal ma reggel egynéhány óráig a városon kívül jártam, és vele a zsidó históriában legnevezetesebb helyeket néztem. Semmi újat azonban nem láttam, kivévén az Olajhegyen egypár régi zsidó propheták sírját, melyek elég különösek. Nálok mind a szent helyek, melyek a keresztény történetekkel összeköttetésben vannak, esméretlenek, ellenben sok zsidó helyek vágynak, melyek részint régi traditio, részint az írott könyvei által talán autentikusabbak [hitelesebbek], mint a miénk, melyek újabb időkben papok által összekoholtattak. Elég furcsa dolog, hogy a helyek identitása [azonossága], Krisztus urunk immediatus successori [közvetlen örökösei], tudniillik az apostolok által egyáltaljában nem említtetik, és így nyilvánságos, hogy a IV. században Helena császárné papjaival mindezen helyeket felkeresvén, bizonyosan legnagyobb része öntalálmánya, minekutána 300 esztendő [alatt] teljes feledékenységbe estek volt. így tudva való dolog, hogy a szent kereszt feltalálására a zsidók torturára [kínvallatásra] vétettek, és végtére valami régi keresztet előmutattak. Február 14. Ma megint esős nap jár, alig lehet kimenni. Az időmet többnyire Gibbon olvasásával töltöm. Annyi van, ami Constantinus

272 Constantinus, Flavius Valerius (306-337) 313-ban a milánói ediktumban keleti uralkodótársával, Licinusszal elismerte a keresztény vallás szabad gyakorlásának jogát a Római Birodalom területén.