Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 10. Ismerkedés a Szentföld nevezetességeivel
vagyon, amely a templáriusok 246 épülete volt. A toronybúi szép kilátás vagyon, a tengert és Jaffa városát lehet látni, a hegyek, melyek közt Jeruzsálem fekszik, a térség határját teszik. Egyéberánt a város igen hitvány, piszkos, és éppen semmit sem lehet benne találni. A vidék Gáza és Ramla közt cultivait [művelt], és egészen Magyarország némely részihez hasonlít. Az estve még kialkudtunk a lovak és öszvérek eránt, és másnap reggel 8 óra tájban indultunk a szent város felé, ahová is estve 4 óra tájban január 30-án szerencsésen beértünk. A Szentföld klastromában meglehetős szobát kaptam, és a napokban mindent, ami látnivaló nagy figyelemmel megtekéntem. Ramla és Jeruzsálem közt az út sok szoros kősziklás helyeken vezet keresztül, melyek ezelőtt nagy zsiványfészkek voltak. Ezen szoros helyek közt fekszik a híres Abugos faluja is, aki ezen vidék legnevezetesebb zsiványa sok ideig volt, és főképp a Jeruzsálembe menő zarándokoktúl tetszése szerént nagyobb és kisebb tributumokat [váltságpénzeket] venni szokott. Ez a haramia, Abugos most Jeruzsálemben gubernátor [kormányzó], minekutána 2 esztendeig fogságban volt, az utolsó revolutióban [lázadásban] kibocsáttatott, és az ő közbenjárásának köszönheti Mehmed Ali, hogy a tartomány féligmeddig csendes. A ramlai ótbúl a város, csak mikor egypár puskalövésnyire vagyunk, látszik meg, s így a fekvésérűl nemigen sokat mondhatok. A Dávid kapuján mentünk bé és a terra sancta conventumához [Szentföld klastromához], a közönséges utasok szállásába tértünk, mindnyájan örülvén, hogy szerencsésen a szent várost elértük légyen. Január 31. Az időben felette szerencsések vagyunk, mert Kairó óta — az egy éjszakát Bilbeiszben kivévén — még nem esett, ellenben alig értünk ide tegnap, hogy erős eső kezdett, és ma egész nap szünet nélkül szakadtak a felhők. így sem kimenni, vagy valamit Az egyházi lovagrendet a szentföldi zarándokok védelmére Hugo de Payens alapította 1119-ben, pápai megerősítést 1128-ban kapott. Onnan kapta a nevét, hogy a jeruzsálemi templom helyén épült palotában volt a keresztes lovagok első szállása. 1139-ben közvetlenül pápai fennhatóság alá került. Főként Franciaországban nagy vagyont halmoztak fel. A Szentföld mohamedán kézre jutása (1291) után feladatuk megszűnt, katonai szerepüket elvesztették. Nemzetközi méretekben folytatott pénzügyleteik miatti népszerűtlenségüket kihasználva IV. Szép Fülöp francia király vagyonukat lefoglalta, sokat közülük fogságra vetett javaslatára a pápa eretnekség és haszontalanság miatt 1312-ben feloszlatta.
