Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 10. Ismerkedés a Szentföld nevezetességeivel
megnézni, teljességgel nem lehetett. Én azonban inkább szerencsésnek tartom magam, hogy ezen szörnyű esőben száraz födél alatt találom magamat. A napot olvasással és naplókönyvem rendbe szedésével töltöttem. Február 1. Ma szép nap lévén, mindenekelőtt a szent sírt látogattam. A Kálvária-hegyet és mindazon szent helyeket, melyek a Nagy templom 247 terében találtatnak, egyenként vizsgáltam, a leírását mindezeknek bőven és sokszor annyi mindenféle utasok könyvében olvastam, hogy itt azokat ismételni nem akarom. Később sétálni mentem, és először az arameusok 248 klastromát és templomát néztem, mely utolsó igen csinos, és tisztán van tartva. Innét a Dávid király 249 házát Sion-hegyén néztem meg, ahol mondják, hogy az utolsó vacsora tartatott. Innét a város falain kívül Siloah nevű falut láttuk meg, melyhez nem messze a Jozafát völgye 250 Az első Szentsír-bazilikát 326-ban Szent Ilona emeltette, miután megállapította a Golgota helyét. A Golgota és a Kálvária jelentése héberül, illetve latinul: Koponyák hegye. A zsidó hagyomány szerint ugyanis Ádámnak, az emberiség ősatyjának koponyáját, amelyet Noé magával vitt a bárkára, itt temették el. Nagy Konstantin császár hatalmas bazilikát építtetett Jézus sírja főié, amelyet 335-ben szenteltek fel. A többször lerombolt és újjáépített templom alapfalai főié 1103-1130 között a keresztesek kupolás bazilikát építettek, amely ma is áll, s amelyen több vallás hívei osztoznak. Itt található az utolsó öt stáció: Jézus ruháitól való megfosztása, keresztre szögezése, halála, levétele a keresztről és sírba tétele. Az arameusok sémita népcsoportok, amelyek az i. e. II. évezred végétől kezdve Mezopotámia és Szíria területén magukhoz ragadták a hatalmat, s ott államokat alapítottak. Asszíria az i. e. VIII. század második felében meghódította az arám államokat, politikai jelentőségük megszűnt, nyelvük azonban a perzsa kortól az ókori Kelet világnyelve lett. Az Ószövetség szerint Izrael ősei az arámok törzsi rokonai voltak. Dávid az ókori Izrael második királya i. e. 1012-972 között. Pásztorfiúból Saul király udvari zenésze, fegyverhordozója lett. Egy szál parittyával legyőzte a filiszteus óriást, Góliátot. Népszerűsége féltékennyé tette a királyt, ezért el kellett menekülnie Izraelből. Saját zsoldos csapata élén előbb Júdea ura lett, majd Saul halála után Izrael királya is. Jeruzsálemet tette meg az ország vallási és politikai központjává. A Jozafát név jelentése: az Úr ítél. Ez magyarázza a völgy elnevezését, ugyanis ez az a hely, ahol az Úr ítél majd „elevenek és holtak fölött".
