Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)
Bevezetés
gyakran meg kellett óvni magunkat a magyar „kiskirályok" túlkapásaitól, akik magukkal szerettek volna rántani bennünket az örvénybe és meg akartak fenyíteni minket. Már csak a határnál kialakult helyzet és az udvar csábító közelsége is — amely anyagi előnyöket ígér — szimpátiát ébresztett bennünk Ausztria iránt. Mindez feledésbe merült, amióta az alkotmányos osztrák kormány ténykedését saját bőrünkön tapasztaljuk. A polgárokat egy-egy kijelentésért elhurcolják a kávéházakból, illetve vendéglőkből és katonai bíróság elé állítják őket. Testvéreinket, fiainkat, barátainkat és rokonainkat lépten-nyomon akasztófával fenyegetik, melynek a Szamárhegyen egy lelkész és egy mágnás már áldozatul esett. A „szabad" Ausztria alkotmányának bevezetése óta rosszabbul bánnak velünk, mint ahogy azt Metternich kegyencei valaha is merészelték. Aki a hatalmon lévők durvaságát saját bőrén nem tapasztalta meg, az fel sem tudja fogni azt a gyűlöletet, ami mindenütt jelen van, olyannyira, hogy még a templomi szószéket is arra használják, hogy az egyébként mérsékelt lelkészek felbujtó prédikációkat tartsanak. Ki az, aki ne háborodott volna fel az egyik legfrissebb ítéleten, amit egy katonai bíróság hozott? Egy 21 éves nyomdászfiú, a boroszlói Theodor Brand híranyagokat szállított a Boroszlói Újságnak. Ezt az állam biztonságát veszélyeztető bűnözőt lesben állva várták a postán, megsértették az alkotmányban biztosított levéltitkot, és Kempen altábornagy parancsnok a rajtakapottat 5 év bilincsben letöltendő sáncmunkára ítélte. Felsó-Szilézia, Neisse, július 27. A Magyarországról érkező hírek, amelyek a magyarok szempontjából napról napra kedvezőbbnek tűnnek, nagy izgalomban tartanak bennünket. A Magyarországon szolgáló katolikus lelkészek, akik közül sokan átálltak a forradalom oldalára, jelentős összegekkel támogatják a „magyar háborút". Ezek a lelkészek, különösen az érsekek, többségükben hatalmas vagyonnal rendelkeznek. így az esztergomi érsek éves bevétele például 200 000, a veszprémié 80 000 forintra rúg, a
