Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

győri érseknek 24 kanonokja van, akik évente egyenként 4000 forintot kapnak. A magyar kormánynak eddig beszolgáltatott egyházi adományok értéke állítólag meghaladja a 22 millió forintot. Ezzel magyarázható Haynaunak az a szigora, amellyel jelenleg a lelkészekkel szemben — gondoljunk például Csanád érsekére — eljár. 36. Wochenblatt, 1849. augusztus 9. A Magyarországon zajló háborúról! A Magyarországon zajló háború nagyszerű alakulása magára vonja Európa figyelmét. Nem férhet hozzá kétség, hogy a háború következményei kihatással lesznek Németországra éppúgy, mint Európa más országaira. Hogy a hős magyar nép harca jogos-e vagy csak puszta lázadás, ahogy azt az osztrák sajtó írja, az a tényeken nem változtat. Az egyesült orosz-osztrák seregeknek még keményen meg kell dolgozniuk azért, hogy leigázzák ezt a hatalmas országot, feltéve, ha sikerül nekik. Azt, hogy ez a háború európai viszonylatban is mennyire fontos szerepet játszik, mutatja az is, hogy a brit parlament a miniszterét erre vonatkozólag állásfoglalásra próbálta bírni. Palmerston beszéde nagy feltűnést keltett, és egyértelműen mutatja a kialakult helyzet bonyolultságát. A fent említett beszéd lényegét közzétesszük, mert Anglia a háború alakulására előreláthatólag még hatást fog gyakorolni. Ausztria egy olyan hatalom, melynek Anglia számos tekintetben adósa. Ha azonban nap mint nap a fülünkbe ordítják, hogy Ausztria régi szövetségesünk, akkor hadd kérdezzem meg, hogy mit értünk ezen az elcsépelt kifejezésen? Csak abban az esetben tekintünk egy hatalmat szövetségesünknek, ha az szerződésben rögzítve köt velünk szövetséget, hogy ily módon közösen véghezvigyünk valamit. Ha azonban minden olyan államot, amelyhez bennünket baráti viszony fűz, szövetségesünknek nevezünk, akkor ez a kifejezés