Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

engedett a kérésnek, de egyben sértődöttségének is hangot adott. Szeptember 11-én levelet küldött az alsóháznak, amely a következő szavakkal zárul: „Uraim, felhívom a figyelmüket arra, hogy ugyan nem vagyok reakciós, de sem mint István főherceg, sem mint Magyarország nádora — kötelességemre és eskümre gondolva— nem fogok a forradalom útján egyetlen lépést sem tenni. Meleg szívvel kérem önöket, hogy ne azt az utat járják, amelyben én csak az ország balsorsát látom. Egyidejűleg kijelentem önöknek, hogy abban a pillanatban, amikor a bizalmatlanság eluralkodik, és csak a legmagasabb fokú bizalom segíthet, hazámért kész vagyok hivatalomat is beleértve mindent feláldozni, ha hazánkat a politika segítségével még meg lehet menteni — amit egyébként a magam részéről kétlek." A következő lépés az új kormány megalakítása volt. Ennek elnöki posztjára Kossuthot jelölték, azonban többen is szót emeltek ez ellen, amivel célt is értek. Amikor a következő parlamenti ülésen Kossuth felállt, hogy felkérje az alsóházat, hogy az tartson bizalmi szavazást a sértődött főherceg, a nádor mellett, Batthyány Lajos gróf bejelentette, hogy a főherceg megbízta egy új kormány felállításával. Ezt a bejelentést a baloldal füttyel, a jobboldal hallgatással fogadta, és csak a centrum reagált némi tapssal. Kossuth, akinek természetesen lesz helye az új kabinetben, általános tetszésnyilvánítás mellett, teljes támogatásáról biztosította az új kabinetet, amíg az a törvény és a jog útját el nem hagyja. Batthyány közölte a császárral és királlyal azokat a feltételeket, amelyek mellett képesnek érzi magát arra, hogy a kormányt megalakítsa. Az erre adandó válasz elég sokáig váratott magára. Szeptember 16-án este Batthyány megjelent a képviselőházban és bejelentette, hogy mivel sem felülről nem tudnak megfelelni feltételeinek, sem a ház bizalmát nem élvezi, nem kíván tovább miniszter maradni. Kossuth és a többiek a haza nevében kérték, hogy maradjon meg tisztségében. Majd amikor a ház is bizalmáról biztosította Batthyányi, engedett a felkérésnek, de csak azzal a feltétellel, ha támogatják politikáját, mely szerint Jellacictól minden talpalatnyi földet vissza kell követelni, és Pestet a 7K