Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

legvégsőkig védeni kell. Kossuth nem lépett be az újonnan alakult kormányba. (Folytatása következik) 26. Wochenblatt, 1849. június 26. Az 1848 júliusától Magyarországon végbement események áttekintése (Függelék a magyar háborúról korábban közzétett írásokhoz, folytatás) A magyar képviselőház azzal a céllal menesztett küldöttséget a Bécsben összegyűlt birodalmi gyűléshez, hogy annak jóindulatát elnyerje, valamint elérje, hogy az közvetítsen a horvátokkal zajló viszálykodásban. Az osztrák birodalmi gyűlés szeptember 19-én azonban úgy döntött, hogy legfeljebb az elnökséget tudja fogadni, de a küldöttséget nem. így a magyar küldöttség dolgavégezetlenül tért haza. Eközben, ugyanezen a napon, a magyar ügy a birodalmi gyűlés elé került. A miniszterek beszámoltak a dolgok állásáról, és az igazságügyi miniszter felolvasott egy államiratot, amely az osztrák kormány eddigi eljárását volt hivatott igazolni. Ez több, a magyar kormány ellen szóló olyan panaszt is tartalmaz, amely szerint a minisztérium a magyar költségvetésben tartalékolt pénzeket — az erre vonatkozó kötelezettségeket figyelmen kívül hagyva — lefoglalta, az osztrák dohány árusítását betiltatta, a folyamok hajózhatóságát zavarta, káros pénzügyi rendeleteket hozott stb. A fogalmazvány elemzi Magyarország és Ausztria politikai és gazdasági szövetségét, kiemeli a Pragmatica Sanctióhoz való évszázados ragaszkodást. Arra is felhívja a figyelmet, hogy Ausztria jóban, rosszban osztozik Magyarországgal, mint ahogy Magyarország sem vonta ki soha magát a hadi és más terhek viselése alól. így értendő a Pragmatica Sanctio. Március 16-án a magyarok Bécsben elérték, hogy saját, önálló és felelős kormányuk legyen. Az azonban, hogy a főherceg nádor a király távollétében a végrehajtó hatalmat átvegye,