Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

a horvát kérdés további tárgyalását a következő előfeltételekhez fogja kötni: A tárgyalásokba be kell vonni Jellacic bárót vagy a meghatalmazottját, és az érintett országrészek egy-egy képviselőjét. Magyarországnak azonnali hatállyal be kell szüntetnie minden olyan támadást, ellenséges ténykedést és fegyverkezést, amely Horvátország, Szlavónia vagy a katonai határőrvidék ellen irányul, és ennek fordítva is érvényesülnie kell. A bán és a metropolita ellen foganatosított személyi intézkedéseket vonják vissza. A katonai határőrvidék ellenőrzése kerüljön átmenetileg a bécsi hadügyminiszter hatáskörébe. Mint ahogy magyar kormányom részéről elvárom, hogy együttműködjön, és ezáltal elejét vegyük egy polgárháború szörnyűségeinek, úgy abban is bízom, hogy minisztériumom késlekedés nélkül, ha lehet, 8-14 napos határidőn belül, meg fog érkezni Bécsbe a tervezett tárgyalásra. Ferdinánd s. k." Úgy tűnik, hogy az országgyűlés és a kormány küldöttsége már a fent említett kézirat ismertté válása előtt Bécsbe ment. A küldöttség 150 fős volt, és azt a megbízatást kapta, hogy megkérje a császárt, hogy egy időre menjen Magyarország fővárosába, küldjön minden olyan magyar ezredet Magyarországra, amelyik nem áll harcban egyik ellenséggel sem, segítse elő a magyar-horvát viták megoldását, és hagyja jóvá a magyar országgyűlés által előkészített törvényeket. A küldöttség azonban nem nyert bebocsátást a császárhoz, mindössze néhányan kaptak szeptember 9-re audienciát.

55 A császár a következőket válaszolta az elhangzott kérésekre: „Fájó szívvel ugyan, de megromlott egészségi állapotom miatt nem tudok a küldöttség abbéli kívánságának eleget tenni, hogy Pestre utazzam. A törvényjavaslatokat meg fogom vizsgálni, és ha audiencia: fogadás, kihallgatás (magas rangú személynél)