Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

Öffentlicher Anzeiger, 1849. május 23. A bécsi tudósító jelenti: Buda védelmét elestéig az osztrák katonai mundérhoz méltatlan és szégyenteljes módon végezték. Mint ismeretes, az ostromlók tüzelését, akik leállásaikat a Budát körülvevő három magaslaton helyezték el, úgy viszonozták, hogy a császári parancsnok a lábai előtt fekvő békés Pestet bombákkal szóratta meg. A magyarokat így akarta sakkban tartani. A pestiek önként feladták szép fővárosukat, elmenekültek a városból. Budát kíméletlenül bombázták, a várkastély kigyulladt. Görgey megfenyegette a várvédőket, hogy az egész csapatot kardélre hányja, ha a Pest elleni vandalizmust nem fejezik be. Önkéntes fegyverletétel esetén viszont mindenkinek tisztességes hadifogságot garantált. E feltételek alapján a védelem kapitulált, a parancsnok pedig fegyverrel végzett magával. Hozzávetőleg 20 000 fegyver, sok muníció és ágyú, és jelentős hadtáp is a magyarok kezébe került. Ha utóbbiak elsáncolják magukat a budai hegyekben, akkor Buda a mostani hadjáratban mindenesetre jelentős stratégiai ponttá válik. 20. Wochenblatt, 1849. június 14. Az 1848 júliusától Magyarországon végbement események áttekintése (Függelék a magyar háborúról korábban közzétett írásokhoz) Július hava a magyarok számára éppúgy a szerbek és rácok elleni összecsapásokkal kezdődött, mint ahogyan a június végződött. Jellacic ekkor még nem avatkozott bele a történésekbe. Az sem tűnt biztosnak, hogy egyetért a rácokkal. A rácok a fegyveres erőiket összegyűjtötték és három csoportra osztották. Ezek közül az első