Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)
Bevezetés
kelet áradását feltartóztatja, az osztrák ház, amely már hosszú évek óta alá van aknázva, és reméljük, hogy hamarosan összeomlik. És jogosan! Ausztria, amely nem csupán a német nagyságnak, egységnek és szabadságnak, hanem minden népének csendőre és börtönőre, rászolgált a bukásra, amit a sors rá kimér. De amikor az égbolt fénye beverődik a régi börtönbe, akkor a szabadság tüze a régi osztrák államépületbe vezet és pusztítása teljes lesz. De mi Németország feladata e nagy katasztrófa esetén? Nem lehet az, hogy a megingó Habsburg-háznak támaszt nyújtson és beavatkozzon a háborúba a keleti népek előrenyomuló ereje ellen. Nem! Ausztria gyalázatos makacsságból vált ki Németországból, de ha a kevély Ausztria padlóra kerül, akkor Németország első, legszentebb kötelessége a német-osztrák tartományokat az államok katasztrófájából kimenteni. Ausztriát utol kell, hogy érje a Nemezis, 51 túl sokáig függött ez az ólomsúly a felfelé törő Németországon, túl sokáig nyomták el az uralkodók puskaporral és ólommal a szabadságtörekvéseket — és egyszer mindenki sorsa beteljesül. Németország nagy reményekkel tekinthet erre a tomboló és fortyogó keletre. A haza egyesítése többé már nem Berlinben és Frankfurtban történik. Ha ez egyáltalán ebben az időben még eljön, akkor a Vág és Lajta menti ágyúk dörejével következhet be — az idegen népek harca hozza el végül nekünk azt, amit mi saját erőnkből nem tudtunk elérni. Érhetetlen annak a néhány német fejedelemnek az ostobasága a magyar élet-halál harc hallatlan fontossága kapcsán, akik úgy vélik, hogy újra eljött az idő, amikor az abszolutizmus béklyóit még szorosabbra húzzák a német nép leigázására! Ha valamikor egyáltalán minden német törzs rá volt szorulva a szilárd összefogásra, ha valamikor a fejedelmek bölcs engedékenysége kellett népeik akaratával szemben, úgy most elérkezett ez a pillanat! De az elvakultság és az önteltség erősebb a viszonyok világos, nyugodt értelmezésénél, és ahelyett, hogy a fejedelmek a népekkel valamint képviselőikkel együtt a szabadság fáját ültetnék el, és az 51 Nemezis a görög mitológiában az erkölcsi megtorlás istennője.
