Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)
Bevezetés
léptek elö, és talán hamarosan, ha Dembihskinek sikerülne, egészen Bécsig törnek előre, és itt állnak a kapuk előtt „a katonai igától megszabadító magyar barátaink"! Windisch-Grätzet, Prága és Bécs ünnepelt lövetőjét visszahívták, Weiden rohan Pest felé, hogy átvegye a parancsnokságot, Götz generális holtan fekszik a csatamezőn, 34 a megvert Jellacic bán a Duna és a magyarok között helyezkedik el. Bécs, Pozsony és Győr máris megtelt Pestről érkezett fekete-sárga menekültekkel. Ezzel szemben a magyar táborban minden siker után növekszik a bátorság és a győzni akarás, és e háború vad géniusza, Kossuth mennydörgő beszédekben mutatja népének Pestet és Budát, mint a harc célját. A múlt évi véres októberi napok, amikor a bécsiek a magyar szabadságért is vívott harcukban alulmaradtak, talán májusban visszatérnek — a kegyetlen zsarnokok rémületére, akik vérrel írták ítéleteiket. Kossuth tudja, hogy élőknek és holtaknak ígéretet tett. Honnan ez a hirtelen váltás, honnan a dolgoknak ez a hirtelen fordulata az igen gyors visszavonulástól a mai sikerekig? Rejtélyesnek tűnhetne, ha nem vetnénk egy pillantást a magyar viszonyokra, különösen a magyar haderő belső szervezettségére. Ez megmagyarázza a Németországot oly közelről érintő magyar háborút és rávilágít néhány rejtélyre. Olvasóinknak áttekintést adunk a magyar sereg „német reform" utáni történetéből, ami — ahogy a jó forrásokból látszik — a következő részleteket tartalmazza: Ausztria Magyarország elleni harcának — habár mindkét oldalról hosszan készítették elő, és tulajdonképpen már régóta folyik Horvátország határán és az Al-Duna vidékén — nyílt kitöréséhez csak az október 3-i királyi manifesztum vezetett. 35 Ezáltal nyilvánvalóvá vált a háború, és Jellacicot, a magyar nép ellenségét Magyarország polgári és katonai kormányzójává 36 nevezték ki. Akkor 34 Götz az április 10-i váci csatában sebesült meg halálosan. 35 Október 3-án az uralkodó — többek között — feloszlatta az országgyűlést, és az országot a haditörvények hatálya alá helyezte. 36 Gouverneur. Az október 3-ára keltezett uralkodói nyílt parancs a magyarországi haderő főparancsnokává tette Jellacicot, nem pedig kormányzóvá.
