Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

Dunapentelénél lépték át a folyót. Ahogy mondják, a magyarok nem Komáromot akarják elfoglalni, hanem inkább a jobb oldalról blokád alá vennék Budát, haderejük mozgása erre enged következ­tetni. Pestről érkező magánlevelek a magyar hadsereg létszámát a város közvetlen közelében 90 000 főre taksálják. Eközben a császá­ri csapatok létszáma, amelyek Pest közelében félhold alakban sán­colták el magukat, alig éri el a 40 000 főt. Megosztunk Önökkel még egy szállongó híresztelést. Állítólag a magyarok Ramberg csapatát fogságba ejtették. Itt Bécsben a félő­sebb családok már csomagolnak, hogy elhagyják a várost, mert bal­gán már a városfalak előtt látják a magyarokat. 11. Öffentlicher Anzeiger, 1849. április 28. Életrajzi jegyzet Bem tábornokról Bem József 1795-ben a galíciai Tornowban egy olyan nemesi csa­ládba született, mely Krakkóban és Lembergben már 400 éve is­mert, és idegen hangzású neve ellenére is tősgyökeres lengyelnek tekintendő. Bem először a krakkói egyetemre járt, majd miután 1809-ben a várost a nagyfejedelemség bekebelezte, rábeszélte ügy­véd apját, hogy a varsói katonai iskolába vigye, melynek élén akkor a francia Pelletier tábornok állt, és amelynek befejezése után a lovas tüzérséghez lépett be. Az 1812-es Oroszország elleni hadjárat kez­detén Bemet először hadnagyként láthatjuk Davoust marsall pa­rancsnoksága alatt, majd annál a Macdonalsnél, aki a moszkvai vi­szontagságok után a danzigi erődítménybe vette be magát. Bem 13 hónapig tartotta magát a kapitulációig, mely után honfitársaival együtt Lengyelországba küldték, mert az oroszok nem tartották be azt a pontot, hogy a lengyeleket engedjék elvonulni Franciaország­ba. Bem így a szülői háznál maradt a lengyel hadsereg 1815-ös, Konstantin nagyfejedelem parancsára történő újraszervezéséig,

Next

/
Thumbnails
Contents