Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

amikor újra szolgálatba lépett. De mivel az új helyzetben nem kevesebbet, mint egy, a pétervári politikát követő tanítványt láttak benne, ezért nemsokára mindenféle üldöztetésnek lett kitéve, mely végül kegyvesztéshez és szolgálaton kívül helyezéshez vezetett. Bem kérvényezte, hogy külföldön folytathassa katonai pályafutását, s mivel komolynak vélték szándékát, megpróbálták visszatartani attól való félelmükben, hogy egy ilyen kiváló tisztet elveszíthetnek. 1819-ben végül úgy döntött, hogy Bontems tábornok alatt kapitányként segédtiszt lesz, és egyidejűleg az újjászervezett katonai iskolában tanári állást vállal. Elsősorban azzal foglalkozott, hogy a gyújtórakéták használatát bevezesse a lengyel hadseregbe, tudományos értekezést írt erről a témáról, és egy éven belül első századossá léptették elő. Mivel az akkor követendő irány ellentétben állt Bem professzor katonai irányultságával, változtatást kérvényezett. Ennek hatására a nagyfejedelem oldaláról ismételten üldözésnek lett kitéve, aki sohasem tudta Bemnek megbocsátani hazája iránti hő szeretetét és az orosz despotizmussal szembeni megvetését. Bontems hiába vetette be minden befolyását a cár fivérénél, hogy segédtisztjének békét hagyjanak. 1820-26 között Bemet mindenféle rágalom miatt kétszer is elbocsátották, háromszor katonai törvényszék elé állították és ugyanennyiszer vetették börtönbe, ahol a levegőt és fényt megvonva, a legrafináltabb barbárság és az orosz bosszú minden állomásán keresztül kellett mennie. Mivel a hadbíróság Bemet ártatlannak találta a többszörös, állam elleni bűntényben, amely miatt elítélték, ezért Konstantin egy újabb, kéthavi, hatékonyabb, igen szigorú börtönbüntetést határozott el. Szörnyű börtön nyelte el a lengyel hazafit, és az újabb erőpróba eredménye egy komoly betegség lett. Alighogy felépült, egy kisvárosba száműzték, és a rendőrség különleges felügyelete alá helyezték. Sándor halála után Bem az új cártól elbocsátását kérte, melyet engedélyeztek számára, s így azonnal Lembergbe utazott, ahol eltöltött néhány évet, mechanikával foglalkozott, és lengyel nyelven kiadott egy gőzgépekről szóló művet.