Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

Öffentlicher Anzeiger, 1849. március 28. Erdélyből, március 16-án. Egy 8-10 ezer lelkes, erdélyi németajkú város, Szászsebes patikusának magánleveléből kölcsönöztük a kö­vetkezőket: „Lakosaink fele koldussá lett, másik felét meggyilkol­ták, de nem az ellenség, hanem a barátaink! A magyarok és széke­lyek négyszer jártak nálunk, elvették azt, amit akartak, de életünket meghagyták. Ötödszörre 6000 császári és királyi osztrák katona ér­kezett, elvették az utolsó falatot, unalomból (hiszen barátaikon nem állhattak bosszút!) több ponton felgyújtották a várost. A kőházakat puskaporral felrobbantották, s aki el tudott menekülni a golyó és tűz elől, az a 16 fokos hidegben az erdőbe futott! Egyiknek a gyereke fagyott meg, másiknak az asszonya. Nekem is elpusztult két gyer­mekem e módon. Most pedig minden polgárra 20-25 oroszt osztot­tak elszállásolni!" 7. Öffentlicher Anzeiger, 1849. április 18. Dembinski Úgy tűnik, Magyarországon beérnek Ausztria három évszázada folytatott jezsuita politikájának gyümölcsei, melynek népei a hadi tapasztalatokban jártas lengyel tábornokok vezetésével a metter­nichi politika, valamint Windisch-Grätz és Weiden uralmának igája alól próbálnak felszabadulni, és hogy óriási erőfeszítéseiket siker koronázza, ezt azok a hírek bizonyítják, melyeket már az osztrák sajtó sem tud megcáfolni. Bizonyára érdekli az olvasókat a magyarok hadműveleteit irá­nyító férfi néhány korábbi hőstette, s szívesen megismerkednének a részletekkel, ezért most az 183l-es lengyel háború egyik ragyogó fegyvertényét közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents