Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)
Bevezetés
jelenti Őfelségének, a Császárnak: «Báró Haynau táborszernagy úr követ útján, aki a ma esti vonattal érkezik Schönbrunnba, tudatja Őfelségével, a Császárral, hogy folyó hó 18-án 68 Görgey, a lázadók vezére, Világosnál hadseregének nagy részével, mintegy 30-40 000 emberrel letette a fegyvert. A császári és királyi városi parancsnok.»" Az „Elberfelder Zeitung" Görgey állítólagos fegyverletételéről ezt írja: Egy Bécsben 17-én megjelent plakát, melyet a városparancsnokság tetetett ki, és mely a császári csapatok tiszántúli óriási győzelméről ad hírt, a valószínűtlenség jegyeit hordozza magán. Ez a jelentés Haynau közleményét adja közre: „13-án Görgey 30-40 000 emberével feltétel nélkül megadta magát Világosnál." Szinte lehetetlen, hogy a hírvivő Világostól Pozsonyig, ahonnan a távirat érkezett, három nap alatt megtegye az utat, különösen most, hogy ezen a hosszú útszakaszon mindenhol útonállók rejtőznek. Bizonyítékként előző nap 16-án fogadott a Wiener Zeitung Haynautól egy futárt, aki 9-én indult útnak, tehát hét napra volt szüksége. Ezenkívül érthetetlen lenne, mi módon került volna Görgey hirtelen a fent említett helyre, mikor egy orosz lap szerint nem sokkal azelőtt még Miskolc mellett, ami 80 mérföldre van Világostól, egy orosz alakulatot vert meg. Végül az is hihetetlen, hogy egy 30-40 000 fős hadtest leteszi a fegyvert, kiváltképp, ha az a bátor magyar fajtából való, és ráadásul Görgey vezetése alatt áll. Az is különös, hogy a bécsi plakáton nincs feltüntetve, honnan származik a távirati üzenet, és hogy a magyarok pontosan kinek adták meg magukat. Ezenkívül Világos Arad mögött fekszik, ahol Dembinski 80 000 fős hadserege tartózkodik, és egy fentebb említett esetnél biztosan lett volna beleszólása az események lezajlásába. Hogy mennyit ér a hivatalos bécsi jelentés, azt már tapasztalhattuk, hiszen nemrégiben jelentette a Wiener Zeitung, hogy Görgey egy maroknyi lovassal átmenekült a Tiszán, majd egy orosz jelentés Nyomdahiba, hiszen a fegyverletétel augusztus 13-án történt.