Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

e hónap 14-én, Pozsonynál kellett volna megindítani. Már csak a várva várt oroszok nincsenek itt, az osztrák újoncokkal pedig nem mernek semmiféle döntő fontosságú lépést tenni. Az újonnan felállított hadseregnek új hódító háborút kell kezdeményeznie, olyat, amilyet júniusban és júliusban Haynau irányított, mert minden megye hemzseg a gerillabandáktól, népfelkelés készülődik, és a városok, amelyek nem is olyan rég az átvonuló császáriakat még fogadták, újra magyar kézen vannak. Haynau táborszernagy elindított egy dandárt Pest felé. A császár és a magyarok. Magyarországra látogatott Ausztria császára, Ferdinánd, hogy megismerje az országot és annak lakosait. Éppen az asztaltól állt fel az egyik mágnásnál, amikor az — az emésztést elősegítendő — sétakocsikázásra hívta meg a császárt. A császár és a mágnás beszálltak a nyitott kocsiba, amely elé hat válogatott csődört fogtak. A magyar saját maga ragadta meg a gyeplőket, meglengette ostorát és sajátos kiáltással bíztatta a paripákat. A kocsi villámgyorsan repült a rónán át, amit a nézők büszkén és jókedvűen szemléltek. A császár azonban megrémült és szédülni kezdett, felállt a kocsiban, de visszacsapódott. A mágnás erre eldobja a kan társzárakat, amelyeket a kocsi a földön húz maga után, és a csődörök őrült vágtába kezdenek. Egyszer csak feltűnik a császár szeme előtt azon náddal benőtt tavak egyike, amelyek különösen jellemzőek Magyarországra, és amely felé a fogat az irányt vette. Ekkor a császár ki akar ugrani a kocsiból, de a mágnás — nyugodtan a kocsiban ülve — visszatartja, és éppen abban a pillanatban, amikor a fogat a tó partjához ér, a mágnás éles füttyöt hallat, és a lovak, mint akiket megbabonáztak, mozdulatlanul és csendben megállnak. „Látja felsége", szólt a mágnás a császárhoz, aki a rémületből épphogy csak felocsúdott és letörölte homlokáról a félelem izzadságcseppjeit, „így viszonyuljon a magyarokhoz. Adjon teljes szabadságot nemzetünknek, és ha a szükség úgy diktálja, egy füttyentésre ott termünk és erős támasza leszünk".