Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
Van a' határba Szitáskert dülö mi nevét hajdanta ottan lakó Szitás Lukátsról nevezték el kinek birtokába volt. Koós erdö dülö név eredetéről nem tudni semmit. Füzes kert dülö Füzeséri Bálint tulajdonosról kapta nevét Tóth balázs kert dülö Tóth Bálint (!) ottani birtokosról neveztetik Nagy magló dülö név eredetéről nem tudni semmit Kerek Balkány viz alio helly kerekded alakú. Fiskus kert ez régebben Gyáni gaz név alatt állott mig nem Marsovszky Fiskális birtokába ment át 's rólla neveztetett el Fiskus kertnek, a Gyáni név eredetéről nem tudni semmit Sebes fok nevét onnan vette miszerént a' Szamos folyó vize többször ki áradván azon a helyen futott le a viz. Halványköz hajdanta Szamos meder volt most már csak egy laposs meder veszi körül mibe sok esőzéskor viz szokott lenni. Fenek dülö nevét onnan vette hogy a' közepén hajdanta igén mély viz volt mi már ki száradt, az egészet a' Szamos körül folyta most már hólt Szamos veszi körül. Szomszédos határok az Angyalosi, Pátyodi, Portsaimai a Szamos Újlaki határtól a Szamos folyó választja el úgy szinte Hermánszegi Jánkí és Csegöldi határoktól is, a községet a Szamos vize egészen körül folya miután 1859-be történt Szamos szabályozás alkalmával a' község deli oldalán egészen ujj Szamos vájatott. Ezekután többet ki nem lehetett puhatolni Kelt Salyiba Április 20-n 1864. Ináncsí Jósef Község birája Helynevek (II, 248-254) Sándorfalu községből, Szatmár megyéből. mely nem Nagy Bányától délkeletre, hanem Erdődtől délnek fekszik a Krasznaközi Járásban. Sándorfalu hely neveihez. Ez a Sándorfalu fekszik a Krasznaközi járás 1. kerületében a bükk aljá n, melly nevezett alatt értjük Szatmár vmegye azon vidékét, melly Kraszna Beitektől kelet éjszaknak Erdő szádáig terül el a bükk Í Codru ) hegysége alatt, melly a megyét a Szilágyságtól elválasztja, s a határjáráskor annyi szerencsétlennek szolgált biztos menhelyül, kik itt az ős erdőkben kisebb nagyobb darabot - mit most románul polonina vagy ogradán ak neveznek - irtogattak, melyek jelenleg is viselik a nép száján az egykori birtokosaiknak el oláhosított neveit. Pénzügyileg az erdődi cs. k. adó hivatalhoz tartozik. Országszerte csak Sándorfalunak hívják, mely szót Német, vulgo sváb lakói - német mondatokban - soha ki nem használják ba rag nélkül, ezen helynevet a német szintúgy mint a román nép rövidítve csak Sándrának mondja. Hogy azt valaha ősi lakosai a románok
