Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

A felhívásban szereplő „megkívántató pontokat", illetve az „utasítást" a Bevezetés után teljes terjedelmében közöljük. Ezekből világossá válik, hogy Pesty Frigyes mire volt kíváncsi, illetőleg az is, hogy a lejegyzők a pontokat hogyan értelmezték. Feltűnően sok történelmi adatot közöltek. Ennek oka, hogy eléggé széles körben ismerték Szirmay munkáját, pontosabban: Szatmár vármegye' fekvése, történetei, és polgári esméretc. írta, és kiadta Szirmai Szirmay Antal, császári, 's királyi apostoli felség udvari tanátsossa, több vármegyék' törvényszékbeli birája, és a' költésben, 's vers szerzésben koszorús I-II. (Budán, 1809-10). Néhányszor egyéb - főként egyháztörténeti - munkákról is történik említés. A Szatmár megyei gyűjtés irányítását szentkatolnai Cseh Ferenc első alispán vette kezébe. Első utasítását 1864. március 13-án adta ki. A főszolgabírók sem késlekedtek sokat. Erre is lássunk egy példát: T. Terebes községi körjegyző urnák oly utasítással adatik ki, hogy a' kívánt adatok gyűjtését a' Nagyon tisztelendő lelkész Ur segítségének kérése mellett lelkiismeretes hűséggel, pontossággal eszközölje ezen ívet (:a' szükséghez képest több ív is varható bele:) a' megkívántató pontok szerint töltse ki, és e' hó 25-ik napjára hozzám beterjeszteni ne mulassza. Szakasz April 14-én 1864 Verzár Josef föszbiro Szatmár megyében a hivatalos gépezet viszonylag jól működött. Szatmár megye elöljárói becsületesen jártak el. Ahonnan nem lehetett valamilyen oknál fogva adatokat beszerezni - főként az apróbb román községekből -, vagy a szolgabíró (Smit Sándor) vagy a megyei esküdt (Cseteras János) írta le röviden a helységet. Nem sok földrajzi névvel ugyan, de megfelelő információt adtak. Megyénk ekkor négy járásból állt: Krasznaközi, Nagybányai, Nyíri és Szamosközi. Összességében 255 helységről vannak adataink. Mivel a megye a levelezési anyagra nem tartott igényt, csaknem az egész levelezést is csatolták. Szatmár megye anyaga is az Országos Széchényi Könyvtárban található a Fol. Hung. 1114. szám alatt két kötetben a 40. csomóban. Nem az eredeti kéziratot olvastam, hanem ennek mikrofilmre vett változatát. Az látszott a legcélszerűbbnek, - a pontos lokalizáció szempontjából is -, hogy az anyagot járásonként tegyem közzé. Minden járás előtt közlöm a korabeli névadatot, az 1864-1918 között megváltoz(tat)ott helynevet, továbbá a mai román (ukrán) elnevezést. A mutatók járásonként követik egymást. A megye 255 helysége 5134 nyelvi adatot közölt. A közzétételkor alkalmazkodtam az eddig megjelent munkáim (Bereg megye, Ugocsa 7

és Ung megye, Nagykállói járás) alapelveihez. A szövegeket általában betűhív olvasatban adom meg. Ám itt is némi egyszerűsítésre kényszerültem: a s betű kétféle írását egységesítettem, a németes scharfes s-et sz-re írtam át. Ragaszkodtam az eredeti helyesíráshoz: egybe- és különírás, nagy- és kisbetűk, j és ly írása, magán- és mássalhangzók rövidsége és hosszúsága stb., a számnevek toldalékolását egységesítettem, a különírt ragokat egybeírtam a szótővel. Helyesírási szempontból nagyon is tarka a kép.