Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
7. Keleti oldalán Cséke , hajdan a rege szerint falu volt, most szántó föld, Mogyorós Lanka kert és Szántó föld, Irtóvány Szántó föld hajdan gazos és cserjés, Darvastó Kaszáló, Pétre hát Kaszáló, a Dél Keleti oldalán Sz. Dob felül négy határ Domb . Sz Dob, Vetés, Bagos, és Óvári határainak együvé jövetelét képezik. Halom vagy emelt domb a rendes kun halmok alakjára, a régi háborúk alatt keletkezett, Kutfö vizenyős kaszáló, Lapos halom szántó föld kaszáló, Babod a rege szerint hajdan falu volt, most Szántó föld és Kaszáló, falu voltát több e helyen található Cserép darabok igazolják. A nyugati oldalán Bántava a hajdan Csengeri biro Melit bán nevéről nevezve - Szántó föld és Kaszáló, Borz halom Szántó föld és Kaszáló, Ördöngös Szántó föld és Kaszáló, Vaskapu Szántó föld és Kaszáló, Csenger felül h ármas határ domb . Csenger, Bagos, és Óvári határainak együvé jövetelét képezik. Az nyugoti északi részen Szamos folyó választya el a Darai és Óvári határt egymástól: Van 4. hajó malom, Hót Szamas az község nyugati oldalán, 1842-d évben az eredeti Szamas ezen folyt, Gazi lanka kertek , régenten a' falu.- Visoly a' Szamos által északra el szakasztott szántó föld.Kelt Óváriban April 15-én 1864. Papp János Szilágyi János mk Kgi Jegyző főbiró Illyési Sándor msk Hely nevek (II, 174-175) Ököritó községből Szatmár Megyéből. 1. Szatmár megye Krasznaközi járásában Il-k kerület Ököritó helység. 2. Ezen most emiitett nevén ösmeretes. 3. Más elnevezése nem volt, mint a' melly az 1238-ba történt határjárásnál Íratott.Ukuritov (:Szirmay Antal Szatmár Megye leírása:). 4. Előbbi elnevezéséről tudomás nints. 5. Népesitéséről bizonyos adat nints. 6. A' név eredetéről más tudomás nints mint az, hogy tavas, vizes hely lévén, a' határnak nagyobb része - a' különben is barom tenyésztést kedvellő föld népe egyik vagy másik ott létezhetett tóról nevezte el, melynél marháit itatta. 7-er A' községben elő forduló több topographiai nevek, mellyek egyes kisebb területeket képeznek következők: a) A' helység keleti óldalafelőli határ részen Hosszú nvil . mint egy 50-60 hóid, Nagy árok alja , mint egy 30 hóid, Gazos kert . Pünköst árok sorja nevezetét onnan vette, hogy az ár vizelöl Pünköstbe vonatott az árok 1812-be a' lápról, a felsőbb Szamos menti földekre feljövő - Kraszna lápi árvizek ellen. Mátsa . az Ököritai határral öszve olvadt rész, hajdan helység, de már 1399-be elpusztult, és az ólta az Ököritai határral egybe olvadt, és ahoz az Ököritai 1774-ki Theresianum szerint is, a' végre hajtók által mint kiegészítő rész csatoltatott, mint egy 60 hóid területű.
