Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Kraszanközi járás

ad 2. onnat vette eredetét, mert a község helye 's határa hajdanába csere 's vizekeny Madarászó 's Vadászó volt, a község vénei ma is tudomással birnak, hogy a határoni szántó 's kaszálló földeket szorgalmas irtás által tették haszon vehető.(!) E községben eddigelő 5 ajkú lakos van és pedig fő ajkú a román mely 1228 leiekből - a sváb 245 lélekből, izraelita 35 - helvetia 12 - és protestáns 1 leiekből ál. ad 3 Madarász községnek alakulása olta más el nevezése nem volt. ad 4 Hogy e Madarász községe mikor épült légyen nem tudni, a' község vénei csak arról emlékeznek, hogy ez előtt 150 ével a községnek csak egy utszája volt a többi részek csak csere vizekeny haszon vehetetlen helyek voltak. ad 5 Magyar s Erdély honból és pedig a fő ajkú román volt legelső 's telepedett le 's néha uraság engedelmével irtot és épitkezett - későbben a mikor a határ majd mind tiszta volt vándorlót be a többi ajkú nemzett egyenként a körül fekvő községekből - és igy öszveséggel 1847/49 évig Méltósága Gróf Károlyi Lajos Ö Exjének szolgáltak (:Urgolgát (!):) robotot 's adtak kilenczedet. ad 6. Minden benne 's környékén uralgó nyelven csak Madarász községnek ismeretes. ad 7. Madarász községében van 4 határában öszvességgel véve 6566 hold 565 foglal és pedig Szántó földekben 3085 hold 30 -Rétekben 926 hold 1535 legelökben 1455 hold 900 Erdőkben 863 hold 900 - A kelet felöli dülö következendő nevekről ösmeretes a lakosság előtt u. m. Toldás kis

. Bungye Pojana, Beringye Orosz falu ut

. Bodnogyina

. Kacsorva pojána

, Kendelföld ( !), Ló kert - e szántó földeken keresztül egy helyen jön egy csavargó 's csak is szántó földek árkaiból eredő Beringye nevü patak 's foly le az ugy nevezet Szathmár határoni Homorod patakba.- a' most mondott dülö avagy forduló Szathmár városával határos.Délnek fekvő forduló a következendő dülö neveiről esmeretes - u. m. Hegyi Kenderföldi

. Blangántó

. Barka

. Marján rét

. Keresztes

. Papi Magyar

, e dűlőkön keresztül jön egy Erdőd és Oláh Gyürüs határ közt ugy nevezett:. Sosi pusztá

n forásbol eredő csavargó patak 's fel, le az ugy nevezett Szathmár Város határán lévő Homorod patakba.a mostan emiitett forduló Erdőd mező városával határos.A nyugotnak fekvő forduló e következendő dülö neveiről esmeretes u. m, Bucsumás

. Mitru

. Riska

. Kunk

. Hoszu Ura

. Kerti

. Rácz és Geres utzán - e forduló Erdöd-Terebes, és úgynevezett Urasági Vadasi pusztá

val határos.Továbbá éjszáknak fekvő forduló e következendő dülö neveiről esmeretes Kukuját

. Malomtó

. Krácsunos

. Butos

. Kanáltaköz

. Fekete domb

, Kőmeszeg

. Csonka alatt

. Breni

. Toldás

, e fordulón keresztül foly egy csavargó patak mely Erdőd és O Gyürüs határ eredé 's foly le Szathmár határoni Homorod patakba - a most emiitett forduló Szathmár város határával határos. Végre a közös legelő közös erdő és Urasági erdö Dob községével és Szathmár város határával határos - az urasági erdö szegletén határ rendezése akalmával a Mlságos Gf Károlyi Lajos ö Exja az egész határból szakított magának egy tagba mint egy 700 hold szántó és mint egy 400 hold erdö földet és a szántó földeken egy majort épitkezett e major az Erdődi uradalmi tisztatósághoz tartozik - a most érintett földeken kívül a többi illetőleg az egész határ a község lakosság tulajdonához tartozik.Madarász községnek 7 utszája van nevezetesen fö utsza

, Erdödi utsza

, Szathmári utsza

. Hegy utsza

. Géres utsza

. Zsadány utsza és Ura utsza

. Eme 7-ik pont alatt emiitett helynevek csak a telek könyv életbe léptetése olta esmeretesek a lakosság előtt se dűlőknek se utszáknak neve nem vólt,-