Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Kraszanközi járás

Végre Madarász községe keletnek fekvő Szathmárhoz 1. mértföld, Erdödhöz mely majd napkeletnek fekszik 1/2 mért föld, egészen napkeletnek fekszik Géres községe 2 mért földnyíre nyugatnak T. Terebes s Vadasi puszta mely község 1 1/2 mért földnyire, nyugatnak vagy majd éjszanak Zsadány községe fekszik 1 mért fóldnyíre, végre éjszaknak fekszik Szathmár Városa 2 mért földnyire, itten megjegyeztetik miszerint itten csak a legközelebb esö községek soroltattak.- Továbbá a község s határa egyenlő domb nélküli fekvésű, egész határon csak egy 30 holdnyi 23 öl magasságú domb van mely szántó földnek használtatik.Kelt Madarász Április 17-en 1864. föl jegyezte Drágos György jegyző M. Géres községből Szathmár Megyéből Helynevek (II, 23-24) 1. Magyar Géres községe, Szathmár Megye, Kraszna közi Járás 's kerület. Szathmár Megyei Széke külön elnevezéssel, sem a' több falvak csoportozati közös név alatt nem ismertetik mint M: Géres községe. 2. Magyar Géres községnek több neve nem volt, 's csak is azzal bír, az elterjedéssel és ország szerte M: Géres községe ismeretes, a' kis elterjedéssel román falvak lakossai által Bgyires községnek neveztetik 's tudomásukba van. 3. M: Géres községnek hajdanába más elnevezése nem volt, de különféleképen a' mostani hely névhez nem is íratott.4. M: Géres községet annak több mint 600 ével legkorában említetik. 5. Miután M: Géres községben hajdanába ís, magyar üllése volt későbben pedig Erdőd és Kraszna Beitek községből e' nemzett népesítetett.6. M: Géres községről hagyományból, de köztúdomásból is a' név eredetéről nézve tudva van, hogy hajdanába Ákos községben lévő, 's lakozó fehér barátok (:Papok:) e' község' határán földeket bírtak, 's ott magyar béresek tartottak - a' midőn pedig nevezett papák (!) fehér barátok Ákos községből elpusztultak, azoknak a' béresek ottan letelepedték magyarok voltak magyar Géres község neve ered.7. M: Géres község határán Vajad közi düllö

, vagy két vajad kis Vajad és nagy Vajad -hajdanába állandó esik és halas tó volt, jelenleg nemély esztendőben a' széleken kevés sás szénát kaszáltatik (!) - Vajadhát szántóföld dombon fekszik - Apró mező igen lapájos hely, szántó földek 's rajta igen apró vetés terem - Erdőd határral szomszédja - Nagy hegy düllő szántóföld nagy dombon fekszik - Nagy nyáras düllö szántó és kaszállófőld, de hajdanába nyárfás hellyé volt.- Nagy fák alyai düllő szántó föld, de hajdanába nagy Erdő és nagy fák termetek.- Nagv-Rakotva düllö

. szántó és kaszálló föld, lapájos vizes hely volt sok rakotya termet.- Nyires düllő

. szántó földek hajdanába sok nyírfa termet. - Mocsár oldal düllö

. szántó és rétföld, ezelőtt nagy posványos hely, mocsáros, és viz állás vólt.Eperés Mező düllö

. szántó és rétföld igen sovány helye volt sok mezei eper termet.Baráta földje düllő

. szántó és kaszállórétek hajdanába fehér papák barátok ezen földet használták.- Morván pup düllő

. szántó és kaszálló rétek, igen szép helyiségen fekszik.-