Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Szamosközi járás

Helynevek (I, 270-271) Istvándi községből, Szathmár megyéből. 1. ) Istvándi Község fekszik Szathmár Megyében, a' Szamos közi járásban, a' Tur folyó északi partján, van e' községben a' Helvét hitvallásuaknak régi fa tornyába két kis szerű harang, egyik - mint fel irata bizonyitja - 1595-ben öntetett, másik 1681-ben Kende Márton által ajndékoztatott. 2. A' Község jelenben is Istvándi nevén ismeretes 3. A' Község más neve nem fordul elö. 4. ) Semmi adat rólla nincs. 5 Honnan népesíttetett nem tudatik, 6.) A' helységtől épp keletre a' Tur part

on van egy Gömlécs nevezetű, mintegy 24 holdnyi körül árkolt tér. Ez hajdan falu volt, még élnek emberek, kik ott lévő házakra emlékeznek; lakossai - többnyire be költöztek Istvándiba. A Gömlécscsel át elenben a' Tur déli partján, van az ugy nevezett Major

, mely hajdan - neve is mutatja majornak használtatot, most szántó föld; ennek emelkedettebb része konyha helyn

ek hivatik ma is,- hihetőleg urasági fözö ház lehetett ottan. Tur hát Rókás itt van két halom, mely a' monda szeréni tatár csata következtében el eseteknek sir halma. Homok szeg

. Éger alja Vásár szeg

. Malom előtti a' Túron itt levő malomról neveztetik igy,- nagy és kis nyárasi dülö nyár fáiról vette nevét. Van a' határban három erdö u. m. eszenyö - nagy szeg - a Tur folyó szuglyába van, és kis erdö

. Kelt Istvándiba 1864. Ápr 16. Báthory Sándor ms Ker. jegyző Hely nevek (I, 272-274) „Jánk" Mezővárosból. Szatmár Megyéből. E' mezőváros a' fennemlített megyében,'

S a' Szamos közi Szolgabírói járásban fekszik. A Városnak jelenben csak eggyetlen,'s a' fenn kiirott neve él, 's ezen ösmeretles (!) ország szerte. Ha volt e' a' városnak hajdan más elnevezése: nem tudatik, Az idő, melyben a' város leg korábban emlittetik „Szirmai" által az Árpádok Korára van téve. A lakosság, melynek nagyobb része a' reformatio korában vallását változtatta: a Rákóczi forradalomban a Szathmári Németek által csaknem egészben leöletett. A csend helyre álltával kölömböző helyekről vándoroltak emberek, kik nagyobb részint oroszok voltak,'s később, a megmaradóit lakosokkal öszvevegyűlvén, egészen elmagyarosodtak. A város nevének eredetéről „Szirmai"-ból annyit tudunk, hogy az Árpádok korában