Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Szamosközi járás
bizonyos „Jánk" család által birtokoltatott,- a homály azonban, melyei azon bizonyosság van fedve, mely szerint vájjon a város vette e' nevét az emiitett birtokló családtól vagy ez amattól: hiteles adatok hiányában el nem oszlatható. A (!) emiitett család kihaltával Egyházi birtok lett,'s a' mostani Pálóczi Gróf Barkóczi által birtt Kastély helyen mint a' köztudomás tartja Kolostor állott, temploma mint állítatik 1200-ból való 's világosan Góth építés. A város határán kővetkező topographiai nevek léteznek: 1. ) „Pályi tó" C. forma állótó, elnevezésének titka, ösmeretlen, mint a nép hagyomány tartja, hajdan, némely betegségekre nézve, hasznos vizet tartalmazott. 2. ) „ Pályi tói dülö " Szántó földes aport, mely egy oldalról a fennleírott tó által határoztatik. 3. ) „Ritkás alya "szántó dűlő, hajdan ritkás erdőre rúgott véggel, 's innen elnevezése. 4. ) „ Hargas tó" horog alakú tó, honnan nevét vette. 5. ) „ Somos " erdőrész, mely sok somfát tartalmaz. 6. ) „ Két erge forduló ", két patak által köritett szántó dülő. 7. ) „ Csomota " - régen folyó, jelenben álló patak. 8. ) „ Halastó " az előbbi vizes időben hallal bővölködő, jelenben kiszáradt tó. 9. ) „ Hagymás patak" - folyó - partján élőfakkal. 10. ) „ Csere " cserés erdő. 11. ) „ Fogadó " Csárda, a Szatmárról F. Gyarmatra vezető útban. 12. ) „ Pótor sorja" régen gazos hely,'s „Pótor" nevű ember által irtatni kezdett,'s jelenben szántóul használt dűlő. 13. ) „lapocska", szántó dűlő, mely hajdan árviz által gyakran elboríttatott, 's a regék „tapogató"-val halásztak benne. 14. „ Künn kert " - mely a' várostól távol fekszik, 's innen van elnevezése. 15. ) „ Szilfasorja " mely nevét egy, régen közepében állott Szilfa-ról vette. 16. ) „ Kis és nagy cseralya " Kaszálló a' fentebb leirott Csere erdő alatt. 17. ) „ Honcsokos " Kaszálló, mely sok honcsokot tartalmaz. 18. ) „ Magos mart " egy a' többinél emelkedettebb szántó dűlő. 19. ) „ Nagy hid erdeje " erdörész, mely a 9-ik pontban érintett patakon álló hidról neveztetik. 20. ) „ Gögö szugoly „ szántó, dűlő, hegyelet; mely egy patak öblébe benyúlik. 21. ) „ Felhágó " szántó dűlő, egy a' városnál emelkedettebb hely. 22. ) .. Halomhát " szántó dülő, nevét egy dombról vette, melyen szántás alkalmával, kardot, arany nemüeket, épen a jelen időkben e szerint bizonyosan csatasirdomb. 23. ) .. Középcsere " szántó, mely régebben középszerű sűrűségű csere volt. 24. ) „ Város erdeje " erdőrész, mely a város lakossainak az „Urbárium Teresianum" szerint minden adózás nélkül adatott. 25. ) „ Kertalyai Tábla " - szántó közel a beltelek hez. 26. ) „ Serházi Tábla " szántó, mely nevét a végében levő Serház tól kapta; 27. /" Sovány szer dűlője " szántó dűlő, igen sovány, terméketlen föld csoport. 28. ) „ Pokol kínja " süppedékes, ingoványos hely. 29. ) „ Haraszt " erdörész, melynek alya „haraszt" nevü füvet terem. 30. ) „ Csonkás alyai dülö " - mely a Szomszéd Császló község által birtt „ Csonkás " nevü erdőre nyúlik, 31. ) „ Tön ve rekettye ", kaszálló, hajdan rekettye vesszőt termő hely.
