Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Szamosközi járás
A falunak utczája már nints - mert a Szamos el hordta minél fogva a lakosok udvar kertjeik hátulján kénytelenek udvaraikba bejárni, de előbb is csak egy utczának külön neve nem volt. Ami a dűlőket illeti ezek: Salyi - Jánki - Csegöldi dűlö k neveit viselik - a szomszéd falvakról vévén nevöket. Kelt Hermanszegen 1865.November 20. Winkler Mihály Sima Ferencz mk ker jegyző főbiro PECSÉT Betző Józef mk Badar Ferentz mk Kanyó Ferencz kxv Persenszky Bálint sk helybeli ref. lelkész A' 7-ik pont alá írt - nem az ügy érdemére tartozó megjegyzés általam ki töröltetett, Kelt Csengerbe 1865. november 28. Szuhányi Lajos Szbiró Homok község leirása (I, 252-253) 1. Szathmár megye Szamosközi járás Homok egy kis Magyar falu Szatmár Várossához egy mért fdre 2. Mint hajdan ugy jelenben is e' Nevén él Homok és Ország szerte ezen ösmeretes.3. Más el nevezése nem vólt,4. Szírmai Szatmár Megye leirása szerént 1406-ban Homoki nemesek bírták 5. Rólla semmi hagyomány nints. 6. Szirmai szerint mindig magyar eredetű nép lakta. Az 1717-ki Tatárjárás alkalmával a' körőlle levő községekbe dúltak, de Homokra be nem jöttek a' kerülte folyó éger nevezetű mocsár miatt. 7. A.' község egész határa sik agyaggal vegyes homokos földből áll - A' honnan vette eredetileg nevét, semmi jelentékeny domb - vagy völgy határán nints, kivéve a' körül fekvő lapájos éger mocsár- A.' község határán jelentékenyebb elnevezések- Míkola felöl egy darab hely Kovás domb nak neveztetik a' benne lévő számos kavicstól Kék domb. benne a' homok kékes. Kerek tísza domb , a' fekvése kerek. Telek domb mely egyszersmind Vásáros domb és ezen keresztül járnak a' Szathmári vásárra menők. Szöllö domb Borzjukdomb ebben borzok tanyáztak. Kígyós legelő helyül használtatik- hihető hogy ott sok kígyók tanyáztak - Mai jelentőséggel levő el nevezések nincsenek, A község 1826- ban tagosíttatott, birtokosai Berenczsy (!) Kovács Ágoston és Eduárd, Boros, Gödény, Kanizsay és Koroknay. A Kanizsay Család ma Bereg megyei község Hetéről nevezi magát 1638-ba III-ik Ferdinánd Királytol a' törökkel folytatatt háborúban kitüntetett vitézségéért nyerte Nemesi Szabadalmát. A határon terem őszi gabona, tavasz ís a' Zabon kívül - szénája sássas és szálkás A' községnek öszve vagó hatarai keletről Mikola, délről Szathmár Németi Nyugotról Saar, észak nyugotról K. Peleske és Száraz berek.-
