Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
[Penészlek] (II, 200-201) Hely nevek meg nevezése 1- sö pontra Szathmár Megye - Nyíri Járás - Penészlek Községe, a' Megye ös székhelye NKároly, jelenleg Szathmár szabad Kir. Város - Vidék Nyír . 2- ikra A' Községnek egyedüli neve Penészlek. 3- ikra A Községnek Penészleken kivül hogy valaha más neve lett volna nem tudatik. 4- ikre A Község hogy eredetét mikor vette semmi erre vonatkozó irománya nem létezvén nem tudatik.- Márticulája (!) vagy is anya könyve kezdetét veszi csak az 1784 évtől 5- ikre Nem tudni, a mennyiben Semmi adat erről nem létezik, hanem hihető a mennyiben az egész Község G. Gath- Ruthcnek hogy herczeg Korátovics (!) Tódor 1360 táján történt Munkács vidékére lett kijövetele, 's meg telepedésekor azon Ruthenekböl származnak 6- ikra Semmit.7- ikre A Község határa 8200 hóid, mely a volt birtokosok és urbéreresek között 1859 -ik évben el tagosittatott, az úrbéresek részét hármas nyomású fordulókra kapták a 4-ik fordulójuk köz legelőről szolgálván,- a legelőbe mingyár s Község del nyugoti oldalában van az ugy nevezett puszta templom dombja , mely domb tetőn volt templom alapzatjából a mai elő emberek is téglát hordtak, de hogy ott most fenn álló Penészlek Községének egy más temploma lett volna az (!) tudni nem lehet, ha nem hogy a jelen tavaszi nagy szelek által a homokból ember koponyák fúvattak ki az (!) állithatjuk, 's hihető hogy amint a szó hagyomány után regélik a tatárok dúlása alatt, ott, 's annak területén valami más Község lehetett, 's a tatárok által elpusztíttatott,- ezen futó homok domb Keleti alján mint egy 6. hóid térségü ingoványos hely van,- a három dülöbe is pedig az 1-sö Mohostói dűlő be semmi említésre méltó hely nincsen, ki véve a Mohos tó t, mely mint egy 30 hóidat tesz, járhatatlan ingoványos hely- A második dülő a Veresrét - ezen nevét honnan vette azt nem tudni, maga a rét mely tó inkább és ingovány a dűlőn végig nyúlik - A harmadik a Lapostói dülö . ebbe síncsen semmi emlékezetes, kivéve a Lapos tó t, mely mintegy 60 hóidat tészen, 's helybe olly Zsombékok léteznek hogy egygye belölle 12személyü terítékes asztalnak is bejárna,- A birtokosság tagjaiba a leg említésre méltóbb az ugy nevezett Erdö ráta Ligetesség, benne nyír és tölgy fa, rakottya és Zsombékos rétek, róka, és nyul bőven, ezeken kívül Jasztabszky Ignácz ur tagj ába van az ugy nevezett katona hegy , hogy ezen tisztes nevet honnan örökölte az (!) tudni nem lehet, külömben az egész határ domb, és posványos hely, tehát futó homok, és leg vadabb széna termő.A Község maga mint Jeruzsálem hét hegyre épitvék, Lakossai száma 1332 ház szám 218 - Vallása G, Cath. 1230.- Izraelita 102 Kelt Penészleken Április 19-én 1864. Fülöp István Szűcs Mihály Jegyző főbíró Kasszái János kxv Zékány János kxv esküdtek
