Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
a' 7-ik pontra! Cserepes hegy tájéka homok buczkás Szántó föld. Roka juk tájéka a' Bátori puszta Teremi és Vasvári Harmás határig homokos Szélhordásos szántó föld. Kerék nád - Erdő egy harmad részben részben pedig az alya a' lakosság Úrbéres kaszállója Kis forás tájéka egy csergedező forásról vévén eredeti nevét részint szántó - részint roszdás (!) szénát termő rét és haszon vehetetlen víz álló. Szöllös kert csinos úttal jó gyümölcsös fákkal és tőbb faj a' Nyíri főidet kedvellő Szőllővel csinosan Sorba ültetve. Nagy rét kaszálló a' régi időben rét káposztát termő hely volt a' községé, és víz álló főld.Angol kert Méltóságos Gróf Károlyi György Ő Excellentíája által 1835 körül uj ízlésüleg alakítva utakkal clatva és gyümölcs fákkal be ültetve egy kis szerű Uri lakkal a' Romai Catholicus hívek számára ennek előtte mint egy 90-100 évvel építve egy kis Kápolna ált. Család által hol ís az építők Sírboltja jelenleg romladozó álapotba létezik. Plasztán hegy tájéka homokos Szántó főid. Bodzás homokos Szántó főid több apró viz állásos helyekkel Peres föld tájéka (Nyír Bátor Várossátói elperelve onnan vette nevezetét) Szántó kaszálló és viz álló főid. Pocsa tiszta és csonkás erdő . Nagy forás tájéka , egy nagy víz alásos forásról vévén nevét Szántó kaszálló és víz álló föld. a' 7-ik pontra! Cséré vagy Csirják Szclhordasos szántó főid. Pilis és Piricse ut tájéka Pilis és Píricse községtől vévén nevét homokos Szántó főid. Nyír Vasvári Május 2-án 1864. Húsztí György Főbíró Major István Küzmős György kxv Cálán László kxv Eskuttek Ólcsva Község részéről tett feleletek a kiadott pontokra (II, 157) Az 1-sö pontra: Tekintetes Szathmár Megye; Nyirijárás II-dik kerület; Szatmár. A 2-dik pontra: A Község neve Ólcsva. A 3-ik pontra: A Községben lakó népnek emlékező tehettsége csak oda hat, hogy 1713-ban Gróf Károly Antal és Sándoré' községben saját Várában lakott; és azon időben Szabó családnak telket és bel lakot adván a' miről az írás máig is saját birtokában van az utódoknak, és már ekkor is Olcsvának íratott a Község - de hogy a' Vár mellyik évben pusztult cl. - azt nem tudjuk. A 4-ik pontra: Az írásokból tudható. Az 5-ik pontra: Honnan népesített nem tudható; de most tisztán magyar ajkúak lakják.
