Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
6. A' község neve eredetéről sem köztudomásból, sem hagyományból, sem irott vagy nyomot - kezeinknél lévő emlékekből - minthogy ilyenek a régibb időkből hiányzanak semmi nem tudatik. 7. A község utcáinak nevei: Nagy utca - ez a' többi utcánál szélesb- azért neveztetett igy el bizonyosan. Karászi utca - Karász községébe ezen útszán van kirájás (!). Gemzsi utca , gemzse községe felé ezen utsza vezet. A község határában előforduló topographiai nevek: Karász községe felé fekvő fordulóban: Arányi hegy , mikor? kitől? és miért neveztetett el igy? sem jegyzökönyvünk semmi felvilágosítást e' tárgyban nem ad, sem a' száj hagyomány róla nem szól. gabona termő homok domb ez. Sáfrány hegy , gabona termő homok hegy ez hagyomány szerint Sáfrány nevü emberé volt hajdan. Tótszölleje . hajdan vad szöllö termett itt a' hogyomány szerint, most pedig nagyobb részént terméketlen széldomb. Licsomák . honnan vette nevét ezen hely, nem tudatik, sovány futó homokos domb, szántó föld. Madai határ felé feküsznek ezek: Tiltó hegy , a' madai határ szélében esvén e' hely, bizonyosan azért neveztetett így el, mert tilalmas volt azon tul menni legeltetés véget; magas homok domb, gabona termesztetik benne. Jakabik hegy , szántó főid, a' legsoványabb homok domb, elnevezésének oka nem tudatik. Bagoly hegy , szántó főid, homok hegy; elnevezésének okáról a szájhagyomány hallgat. Kerülő gorond , két hosszú homok hegy -melyben gabona termesztetik; köztudomás szerint a' régibb időben a kerülő kunyhója volt e'homok domb tetején. Kalyiba hegy , szél hordta hegy, mely a' szántó vető munkáját kevéssé jutalmazza. A' hagyomány szerint c' helyre is gyakran csináltak kalyibát vagy kunyhót a' mező kerülők. Hódvilág kútja , ez egy haszna vehetetlen völgy két szélhordta hegytől kerítve, hajdan vízálló hely volt ez, elnevezése bizonyosan ugy keletkezett, hogy ezen völgy minthogy két dombtól körittetik, kut alakú, tehát a' természet embere, e' természetes alakjáról nevezte igy. Vitkai határ felé: Kásás hegy homokos szántó föld, elnevezése okát homály fedi. Dorka hegy lik községe déli végén, homokoló hegy - innen hordanak a' Község lakosai homokot, elnevezésének okáról ugy az irás mint a' szájhagyomány hallgat. Amruska hegy , gabona termő szántó föld, elnevezésének történetét az idősebb emberek sem tudják. Csonkás nyirfa Cseprenték nőnek itt, legelőül használtatik. Varsány felé való oldalon: Hosszúhegy a' határ mentiben fekvő hosszú homokos hegy, rozs tenyésztetik benne és krumpli. Esponyi hegy - gabona termő sovány homokhegy, elnevezésének oka nem tudatik. Varga hegy - gabona és krumpli termő homok domb; a' hagyomány szerint valamely Varga nevü emberé lehetett hajdan. Harinca nagy területű sovány homok domb; miért neveztetett igy el, a' jelenleg legidősebb ember sem tudja. Balku hegy szélhordta hegy, nevének története nem tudatik. Törvény hegy hosszú homok hegy, Szántó főid. A hagyomány szerint itt hajdan a' N Varsányiak az ilkiekkel versengtek a' határ felett, 's e' miatt törvénykeztek egymással. Karikás hegy a' gemzsi határ mentében nyúlik, rozs termő hosszú sovány homok hegy, határ dombokkal megrakva, nevének története a' régiségben enyészik el. Diós hegy sovány homok hegy miért neveztetett el igy, nem tudatik. Bene hegy , magas homok domb, sovány szántó főid, nevének történetéről sem jegyző köny (!), sem okmány, sem szájhagyomány nem szól. Paphegy , egy részi terméketlen futó homok, más része sovány szántó föld, a' száj hagyomány szerint e' helyet időről időre az ilki egyház papjai birták. Vén csicska . szélhordta homok domb, nevének történetére senki nem emlékszik: Seres hegy gabona termő homok hegy, a' szájhagyomány szerint a' Seres família birta, mely família most is
