Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Nyíri járás

Helynevek Iklód községből Szatmár megyéből. Értesítés 1 -ra Szatmár megye Nyirijárás II.-ik ker. Megye Szék hely most Szatmár Szabad királyi Város ez előtt egy évvel és régi idők szerént is NKároly mező város. A vidék neve Nyirség

. 2-ra Helység neve Iklód melynek alapitatásáról, 's név eredetéről, 's népcsitetéséről kezünkéi sem 3 mi bizonyos adat nincs, a nép monda vagy is hagyomány szerént azonban ezen Kántor Jánosi 4 val összeolvadt de polgárilag külön igazgatás alatt álló kis helység neveztetett volna régen Balog Jánosinak, mely utóbbi nevezetről már 5 több régi adatok emlékeznek. Ha ezen száj hagyomány áll, ugy későbbi Iklód nevét mely ma 6 is divatozik hihetőleg onnan vevé mert az idők folyamán ezen helységben az Iklódy Család lett legnagyobb birtokossá. 7-er A község határában mely már tagositott állapotban van a következő helynevek fordulnak elő a) az ugy nevezett alsó mező

ben mely a helységtől délre esik van az ugy nevezett Megyés és Temető hát melyeknek eredetét most már nem tudhatni, mint hogy ezen helyeken sem Megy fa sem temető jelenleg nem létezik, b) a felső mező

ben mely a helységtől kelet felé esik semmi különös elnevezés nem találtatik. Keltiklód Május 5-d 1864 Nagy Gábor mk jegyző lik község. (I, 255-256) [Hk] 1. Ilk község fekszik Szatmár megye északi részén Bereg és Szabóles megye szomszédságában, az előbbi felosztás szerint a' Nagy váradi kerületben, az úgynevezett Nyirijárás Il-ik kerületébenjárási szék helye: Máté Szálka 2. A' községnek csak ez az egy neve el most: lik. 3. A' községnek ezen el nevezésén kivül: lik, volt más el nevezése vagy nem? a' régibb irományok hiánya miatt nem tudatik, ugy szinte a' szájhagyomány sem szól semmit róla. 4. A' község ezen neve: Ilk. leg korábban 1795-ben emlittetik a' reformált egyház anya könyvében. De hogy a' község sokkal előbb keletkezett bizonyítja ezt ugyan csak az egyháznak az Úrasztalához való két cin kannája, melynek eggyikén 1672. a másikán 1680 év szám van kimetszve. Ezeken kivül sem régibb emlékek, sem jegyzökönyvek nem lévén, a' község ugyszinte neve keletkezését homály fedi. 5. Honnan népesíttetett meg lik községe sem jegyzökönyveink sem a' szájhagyomány nem mondja.